Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
396 kelljen egy éven belül törvényt módosítani. Ez már az előterjesztésben is elhan gzott. A válaszban ott is elhangzott, hogy a törvény jelenleg is az 50 százalékos szabályt alkalmazza a támogatások esetében, csak az EUtámogatásoknál volt kiterjesztőbb. Ennek pedig az volt az oka, hogy nem volt teljesen egyértelmű ebben a tekintetben a közösségi jog, és a törvénybe a szigorúbb értelmezés került be. Azóta tisztázódott az álláspont, és így egységesíteni, illetve könnyíteni lehetett ezt a szabályt is. A hulladékgazdálkodási törvényt illetően ebben az évben konkrét EUprojektek kapcsán figye lt fel az EU Bizottság arra, hogy a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletek nem állnak összhangban a közösségi közbeszerzési joggal. Az EU Bizottsággal egyeztetve került módosításra, hogy sajátos pályázati eljárás helyett közbeszerzési eljá rást kell alkalmazni. Az államháztartási törvény módosítására nem azért került sor, mert az ellentétben lett volna a közösségi joggal, mint ahogy ez már elhangzott, hanem azt a fura helyzetet kellett megváltoztatni, hogy ne a közbeszerzési eljárás után ker üljön sor az Országgyűlés előzetes felhatalmazásának kérésére, amikor már megvan a nyertes. A tervezetben az szerepel, hogy az 50 milliárdot meghaladó közbeszerzési eljárás megkezdése előtt, az eljárás megkezdéséhez adjon felhatalmazást az Országgyűlés. Me gemlítésre került, hogy az ingatlanbeszerzés esetében a könnyítés esetleg visszaélésre adhat okot. A felvetésre azonban megnyugtató válasz hangzott el: a könnyítés csak arra a speciális esetre szól, ha a közbeszerzés tárgya a konkrét ingatlan. Ebben az ese tben mentesül az ajánlattevő, hogy az ajánlattételi felhívást három ajánlattevőnek kelljen megküldeni. De nem mentesül a közbeszerzési eljárás alól és nem mentesül a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítési kötelezettségétől sem. Továbbá a megkötöt t szerződésről tájékoztatást kell adni. Tehát a nyilvánosság érvényesülni tud, és úgy tűnik, hogy ezek a válaszok kellően meggyőzőek voltak, amit az is bizonyított, hogy a bizottság ellenszavazat nélkül fogadta el a jogszabályt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót a kisebbségi vélemény ismertetésére Lenártek András képviselő úrnak. LENÁRTEK ANDRÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottságban mi, ellenzéki képviselők tartózkodtunk a T/11289. számú törvényjavaslat vitája során. Ugyanis több típusú problémánk is felmerült a közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatban az időszerűségére, a szükségességére és a módosítások indokoltságára vonatkozóan. Mik az előzmények ugyanis? Tavaly decemberben fogadta el a parlament az új Kbt.t, amelyet egy év komplex előkészítő munka előzött meg. Nem látszik indokoltnak, hogy miért kell fél év múlva módos ítani a törvényt. Ez más kormányzati intézkedésekhez hasonlóan ront a törvények kiszámíthatóságán, tervezhetőségén. Ugyanakkor decemberben több módosító javaslatunk is volt a közbeszerzések átláthatóságára vonatkozóan, amit a kormány nem fogadott el. Így a frakciónk az érvényben lévő törvényt nem szavazta meg. Meggyőződésünk továbbra is az, hogy a közbeszerzés területén negatív folyamatok indultak el, ami már a Közbeszerzési Tanács jelentéseiből is kiderül. Jelen módosítással pedig tovább hígul az eljárásre nd. Ezek közé sorolható például az, hogy a jövőben nem kellene nyílt vagy tárgyalásos eljárásba bevonni azt az esetet, amikor az ajánlatkérő szerint csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására. Vagyis az eddigi szabály szerint legalább három ajánlatot kellett kérni, most pedig elegendő, ha azt állítja a támogatást igénybe vevő ajánlatkérő, hogy ő csak kizárólag egy bizonyos ingatlantulajdonossal tud szerződést kötni, mert - és innen a fantáziájára van bízva, mivel igazol ja, hogy pont ez az egy ingatlan a megfelelő a projekt céljainak. Ötven százalékon felül támogatott beruházás esetében ezt a lehetőséget megadni több mint felelőtlenség. Amikor üvegzsebprogramról beszélünk, ez a rendelkezés megmagyarázhatatlan.
