Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - „Az egészség nem üzlet!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÓGL ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3892 gyakoroljuk. Azt is ki kell munkálni, mekkora az a kockázatközösség, ami optimálisan szétbontható ebben a nagy rendszerben. Tehát vannak olyan kérdések, amiket meg kell oldanunk. Az a kérdés, amit végül is a Munkáspárt megfogalmazott és az Alkotmánybírságo n keresztül kiírásra került, az egy részvételi demokráciában természetes. Azt is gondolom, ha ezt az állampolgárok eldöntötték, döntésüket a kormánynak kezelni kell. Kezelni kell azt a kérdést, amit tudunk, hogy “Egyetérte ön azzal…”, és így tovább. Remél em, az is világos mindenki számára, hogy az önkormányzatok nem állami tulajdonosok, hanem köztulajdonosok. Azt gondolom, most már természetes, hogy lehetett volna ezt a kérdést másként is föltenni, hiszen ha a választás az üzleti típusú ellátórendszer és a szolidaritáselvű rendszer között van, akkor megkérdezhettük volna azt is az állampolgártól, hogy hozzájárule, hogy az ön pénzéből megépített és berendezett kórházakat, egészségügyi intézményeket eladják. Ezt az intézményrendszert valahol nagyapáink - ami t aztán ténylegesen államosítottak , apáink és magunk építettük föl. Megkérdezhettük volna azt is, hogy támogatjae, hogy a kormány felelőssége megmaradjon az egészségügyi ellátásért. (11.10) Azt is megkérdezhettük volna az állampolgártól, hogy az ön anya gi helyzete megengedie, hogy az ellátásért többet fizessen. Hiszen az a réteg, amely igénybe veszi az egészségügyet, a nyugdíjas réteg, amely létrehozta ezt a rendszert, amelynek a korábbi jövedelméből nem képeztek tőkét, nem képeztek tartalékot, úgyhogy a mostani hozzájárulás abból az 50 ezer forintos átlagnyugdíjból történik, ami rendelkezésére áll egy nyugdíjasnak. (Dr. Vojnik Mária: De ezt ki veszélyezteti?) De fizet érte, mert ha jól olvastam a mai újságban, akkor január 1jétől a gyógyszerek árai 7 s zázalékkal növekednek, és mivel a gyógyszerkassza érdemben nem változik, ez azt jelenti, hogy annak a nyugdíjasnak a hozzájárulása még megnő az egészségügyi ellátórendszerhez, mert az egészségügyi ellátás finanszírozásának a gyógyszerfinanszírozás is rész e, kedves Vojnik államtitkár asszony. (Dr. Vojnik Mária: Vissza a kérdéshez!) Az egészségügy mint szolgálat, azt gondolom, a szolgálat jellege mellett tartalmaz piaci elemeket is; igen, tartalmaz a szolgáltatás, és versenyeztethető a szolgáltatás. Egy adot t állami, önkormányzati és közösségi tulajdon mellett létező rendszerben ez természetes és kívánatos is. De egy dolog nem változhat, a szolidaritás elve az ellátás szerkezetében és a csaknem tisztán állami felelősség a közegészségügy területén. Azt gondolo m, hogy az alapellátásban a szolidaritás rendszerének megtartása szabályozott. És itt egyetértek Gyurcsány miniszterelnök úrral, és szeretném felhívni a figyelmét, hogy a '94es Fideszprogram mottója volt az, hogy a szabályozott rendszerek energiafogyaszt ása a legkisebb. Tehát egy rendszer szabályozottságára szükség van. Ezt a szabályozottságot illeszteni kell és szerkezetileg is egyeztetni kell most már az európai rendszerrel, és az európai rendszerrel egyeztetett működési mó d az, ami a szolidaritási elv felé halad. A hét végén volt a kamara közgyűlése, jelen volt a német és az osztrák kamara elnöke, mindketten azt fejtették ki, hogy elüzletiesedés a legnagyobb veszélye a rendezett rendszernek. A másik elem az alapellátáson, a védőnőszolgálaton túl a sürgősségi hálózat kimunkálása, a költséghatékony betegutak tisztázása, a sürgősségi központok létrehozása. Nyilván ez az, amivel - az emberek biztonságérzetével, annak növekedésével - egy politikai stabilizációt is el lehet érni. De kérem, hol sérül a szolidaritás elve, vagy hol erősödik? Azt gondolom, amikor a mi periódusunk több elemét idézték, nem idézték azt, hogy Rakamazon, Zsadányban, Vámosmikolán, Mórahalmon, Rétságon, Pannonhalmán, Bükön, Biharkeresztesen, Budapesten a II. kerületben mentőállomások épültek, és megnyitottuk. Nem említették, hogy Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Pécsett légimentőbázis alakult. Nem említették, hogy csak '99ben 19 százalékkal nőtt az orvosmentőtiszti óraszám. (Göndör István: Meg 200 százal ékkal a bérek.) Kérem, így is lehet; vagy úgy is lehet ezt tenni, hogy nem fejlesztjük azt a 200 háziorvosi szolgálati helyet, amiről szó volt,
