Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 1 (192. szám) - „Az egészség nem üzlet!” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÓGL ÁRPÁD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3891 jogalkotás alapját.” Világos, képvi selőtársaim? Ezért tartotta az Alkotmánybíróság napirenden a kérdést. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az a különvélemé ny, amire hivatkoznak, ugyanennek az oldalnak az alján, Bihari Mihály és a hozzá csatlakozó Bagi István a következőt mondja: a határozat rendelkező részével, amely az Országgyűlés X. számú határozatát helyben hagyja, egyetértek. Világos, képviselőtársaim? Bihari úr egyetért. Egyet tesz hozzá: nem értek egyet a határozat indoklásával; nem a határozattal, a határozat indoklásával. Kedves képviselőtársaim, ezt tessék elolvasni! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! - Taps az ellenzéki oldalon.) Szeretnék még egyet felolvasni, ami kicsit hosszabb. Itt mivel riogat a kormánypárt minden megszólalója, teátrálisan vagy kevésbé teátrálisan, nagy hatásszünettel vagy kevesebb hatásszünettel? Az egyik kifogástevő, azaz fellebbező kifogásolja a “maradjon” szó haszná latát a kérdésben, mondván, hogy az eredményes népszavazás megfosztaná az önkormányzatokat - kedves Burány képviselő úr, most tessék nagyon figyelni - a közszolgáltató intézmények, kórházak feletti rendelkezéstől az Alkotmánybíróság szerint. Tetszik tudni? Az Alkotmánybíróság szerint. A feltett kérdés nem utal arra, hogy az eredményes népszavazás esetén a már létrejött status quót - és tételes felsorolás, a praxisprivatizációk, magánklinikák s a többi - is meg kellene változtatni. Miről beszélünk, kedves ké pviselőtársaim?! (Balla György: Így van! - Taps az ellenzéki oldalon.) Ezek után, azt gondolom, rátérhetünk az érdemi kérdésre, az üzlet vagy szolidaritás kérdésére. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Értetted? Írd föl, mert elfelejted!) Nagyon szívesen oda adom majd írásban is. Azt hiszem, világos, és itt már nincs nagy ellentmondás bizonyos egészségügyi értékrendet képviselők és közöttünk. Valahol az a filozófia, amire föl lehet építeni és amire fölépült egy szociáldemokrata elvű... - legyen mindenki számár a világos: az európai rendszert a szociáldemokrata mozgalom kezdeményezte még a 19. században. Pénztárládákat hozott létre, társpénztárakat hozott létre, és ebből létrejött egy szolidaritáselvű rendszer. Ennek az alapja az volt, hogy a dolgoknak ára, az él etnek értéke van. Ezt Kant mondta annak idején. A kommentárban hozzátehető, hogy a dolgokat a piacon meg lehet venni, alkudni lehet rá, az élet értékét meg kell őrizni. Itt, azt hiszem, nincs különbség köztünk, az élet és az egészség értékvédelme az, amire az egészség, az egészségügyi rendszer felhasználható. Az egészségügyi rendszer éppen ezért nem piac, nem üzlet, az egy szolgálat. Azzal a szolgálattal őrizzük meg azt az értéket, aminek a halmaza egy nemzeti kincs. Ebből természetesen érték lesz, mert az egészséges ember hosszabb ideig, intenzívebben tud értéket teremteni, és ez az érték megjelenik a társadalomban. Erre az elvre épült a szolidaritás; a szolidaritás, ami a méltányosság és az egyenlő hozzáférés mindenkire vonatkozó elve, és ez az elv megkérd őjelezhetetlen. Ez az, ami az igazságos hozzáférést is tartalmazza. Éppen ezért világos egy igenleges népszavazás esetén, hogy át kell gondolni azt a rendszert, ami működik ma Magyarországon, és aminek a jogszabályi rendszere eléggé tisztázott alapjaiban. Mit kell tisztáznunk? Azt kell tisztáznunk, hogy mi a konkrét tartalma az igazságosnak. Azt kell tisztáznunk, hogy milyen hozzájárulási rendszert kell kifejleszteni, természetesen az adópolitikával összhangban, ahhoz, hogy az egészségügyi rendszerben bizto sítható legyen a szolidaritás elve. Mert ma teoretikusan létezik, de a rendszer aszimmetriái miatt nem működik. Nyilvánvalóan azt is el kell dönteni, hogy milyen GDPhányad, vagy ha más paramétert akarnak meghatározni, mit kell a kielégítő egyensúlyi helyz ethez ráfordítani azért, hogy az ellátottak - mert hiszen a betegekért működik, az állampolgárokért működik ez a rendszer - és az ellátók szempontjából is az egyensúly megteremthető legyen. Azt is át kell gondolni, hogy milyen finanszírozási rendszer legye n, hogy az egészségi állapotunk és az ellátórendszer kapcsolatában az optimalizálás megvalósulhasson. Ebben a regionalitás egy lehetőség. Azt is világossá kell tenni, hogy milyen egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozzon a méltányossági elv, és azt hogyan