Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
387 És nem tudhattuk meg a költségvetési bizottsági anyagból azt sem, ezért rákérdeztünk a bizottsági ülésünkön, hogy mi lett az alap kiadási előirányzatai között szereplő monitoringszolgálat kiépíté sének a tervével. Most már tudjuk persze vagy sejtjük, hogy az alap költségvetési előirányzatában szereplő 166 millió forintos összeget az alap nem maga költötte el, hanem átutalta az ORTTnek. Ez is hiba, súlyos hiba. Mindenkit érintő kérdés a kábeltévéh álózatok ügye. Kistelepülésen, nagyvárosok településrészein állandó kérdésként, állandó problémaként vetődik fel, ki fogja ezt fejleszteni. Erre rendszeresen pályáznak az önkormányzatok, az anyagból azonban nem tudhatjuk meg, hogy az ORTT erre mennyit ford ít. Szeretnénk pedig megtudni. Jó lenne, ha erre is kitérne az anyag, de nem tér ki. Sajnos azt sem tudjuk, hogy vannake olyan hosszú távú kötelezettségvállalással terhelt összegek, amelyeket a költségvetési bizottság anyaga feltüntet javaslat formájában. Nem tudhatjuk, hogy ez a 2006ban hivatalba lépő polgári kormányt vajon mennyire fogja terhelni. Nem tudhatjuk. Ennek függvényében említeni kell, hogy a kiadások szerkezetéből az egyébként betervezett céltartalékolás összege teljes egészében elmaradt. Vég ezetül még egy kérdés. Azt sem tudjuk meg, hogy a szabad keretből kiosztott 197 millió forintos összeg milyen egyedi döntések mentén került elbírálásra a felhasználókhoz. Nem tudhatjuk, hogy ez vajon nem a korábbi szocialista mutyi része volte. Hadd felté telezzünk ilyet, ilyen gondolatokkal. Képviselőtársaim, tíz kérdést soroltam fel. Tíz kérdés közül kettőre részben kaptunk választ, nyolcra egyáltalán nem. Ha csak egy kérdésem lenne, amire nem kapnánk választ, akkor sem tudnánk elfogadni az anyagot, így v iszont egyértelműen a válaszunk az, hogy nem, nem támogatjuk az előterjesztést. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Pető Iván képviselő úr jelezte, hogy nem kíván felszólalni (Dr. Pető Iván szólásra jelentkezi k.) Tévedés? Megadom a szót Pető Iván frakcióvezető úrnak, bizottsági elnök úrnak. DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Az előttem szóló képviselő úr nagy kedvet csinált a felszólaláshoz. Ha jól értem, mondanivalója két részből állt. Az e gyik rész számomra igen érdekes és izgalmas kérdéseket feszegetett: az egész struktúráját az ORTT működésének, finanszírozásának, illetve a parlamenthez való viszonyának. Ha ezek a kérdések, amelyeket a képviselő úr emlegetett - hogy is mondjam , a képvis elő úr számára lelkiismereti problémákat okoznak, akkor az alapstruktúrával van probléma. Nevezetesen a médiatörvénnyel, hiszen az, hogy a parlamentnek milyen joga van és milyen részletekbe van lehetősége betekinteni, az a médiatörvényen áll. Így volt ez a kkor is, amikor más volt a kormánypárti többség, nem a mostani. Akkor az akkori ellenzék elfogadta a költségvetési beszámolókat és javaslatokat, annak tudatában - és ez a legfontosabb elem, amit talán a bennünket hallgatók és a jelenlévők számára fontos tu datni , hogy természetesen a demokrácia bonyolult mechanizmus. Egy parlament nem követheti lépésről lépésre nyomon egy intézmény működését. Az ORTT éppen egy olyan intézmény, ahol minden parlamenti párt által delegált képviselő , ORTTtag jelen van. Ha a képviselő úr nem bízik a Fidesz által delegált ORTTtagban, és azt gondolja, hogy az MSZP érdekeit szolgálja, vagy amikor konszenzusos döntések születnek az ORTTben, amögött valami sajátos megfontolás játszik szerepet, az, hogy is mondjam, magánügy, ahogy szokták mondani, de a parlamenti beszédben érdemes azért számon tartani, hogy az ORTT azon kevés pártalapon delegáltakból álló testület - mármint a testületi része , ahol néhány politikai jellegű ügyet nem számítva elég gyakori a konszenzusos döntés, és azokban az ügyekben, amelyeket a képviselő úr is érintett, az esetek döntő többségében négy párt, illetve az ORTT konszenzusa állt.
