Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BALOGH LÁSZLÓ (MDF):
388 Ilyen volt például a Sláger Rádió ügye, illetve a kereskedelmi rádiók ügye, ahol nem politikai me gfontolások, hanem a tényleges piaci helyzet, piaci kényszerek és a tényleges viszonyok nyomása határozta meg az ORTT mint testület működését. Tehát összességében nem vitatkozva itt minden elemmel, hiszen nyilván sok mindenre nem kell kitérni, ha valaki bi zalmatlan akar lenni, vagy amit személyesen nem tud követni, azt nem tekinti megbízható információnak, ilyesmire nem kitérve azt tudom mondani, hogy az ORTTnek valóban komoly működési gondjai vannak. Nem az előző évben, 2003ban keletkeztek ezek, hanem má r 2002ben is érzékelhetőek voltak. (18.10) Erre az ORTT három testületi tag és az elnök javaslatával egy konstruktív, médiatörvényt módosító javaslatot készített. Ezt képviselő úr és pártja sem fogadta el, holott emögött semmiféle politikai megfontolást v agy esetleg pénzügyi manipulációs megfontolást nem lehetett volna kitapintani. Tehát azt tudom mondani, hogy aki valóban nem kötözködni akar, hanem a tényeket ismerni akarja, az ORTT költségvetési beszámolóját el kell fogadja, hiszen folyamatos kontroll al att működik ez az intézmény, éppen a testület révén. Aki pedig a problémákat, a pénzügyi problémákat és a működési rendszer problémáit érzékeli, annak támogatni kellett volna azt a törvénymódosító javaslatot, ami a jelen ismeretek szerint a pénzügyi kérdés ekre talán a legjobb megoldást kínálta. Ezt képviselő úr és a FideszMPP képviselői nem támogatták, tehát - ahogy a bizottsági többségi álláspontban is igyekeztem elmondani - nem látom az esetleges problémák megoldására irányuló jó szándékot. Itt nyilván h osszú ideig el lehet vitatkozni a médiatörvény és az ORTT problémáin. Azt gondolom, hogy aki nem fogadja el most az ORTT 2003as beszámolóját, illetve a bizottsági, erre vonatkozó javaslatot, nyilván pillanatnyi politikai megfontolásokból és nem a működési gondok ismeretében nem fogadja ezt el, hiszen a beszámoló megfelel azoknak a normáknak és szokásoknak, amelyek alapján eddig mindig elfogadta a parlament a beszámolót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm s zépen. Megadom a szót Balogh László képviselő úrnak, az MDFből. BALOGH LÁSZLÓ (MDF) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országos Rádió és Televízió Testület függetlenségét és önálló működését jelentősen meggyengítette a 2002 decemberében elf ogadott költségvetési előirányzat. Már 2002 végén tisztán látszott, hogy a testület csak nagy erőfeszítések megtételével végezheti tovább is a magas szintű munkát. A testület ugyanis jóval több mint 100 millió forinttal kevesebb költségvetési támogatást ka pott 2003ra, mint az előző, 2002es évre. Azóta nyilvánvalónak látszik, hogy az a jogszabályi lehetőség, amely szerint az ORTT jogosult a jóváhagyott költségvetések kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra, a testület hosszú távú működésének biztos ítását szintén nem, vagy csak kismértékben finanszírozhatja. A törvény adta lehetőség ugyanis csak arra biztathatja az Országos Rádió és Televízió Testület döntéshozóit, hogy a likviditási gondok elkerülésére átcsoportosítva a Műsorszolgáltatási Alap költs égvetéséből finanszírozzák a testület működését, természetesen a másik oldalon elvonva az alap más feladataitól a forrásokat. Az 1996. évi I. törvény az ORTT működési költségeinek finanszírozásáról a következők szerint intézkedik: a beszedési költségek lev onása után valamennyi jogcímen az alapba befolyt üzemben tartási díj 1 százaléka a testület működési költségeinek fedezetére szolgál. A továbbiakban pedig arról határoz a törvény, hogy az alapba valamilyen jogcímen befolyt üzemben tartási díj 4 százalékáig terjedően a testület költségvetését az Országgyűlés az alap terhére kiegészítheti. Alaptól elvont összegek révén az ORTT a műsorfigyelés, műsorellenőrzés területén a fizetések és a megbízási díjak kifizetésére, a panaszbizottsági munka növekvő költségeine k korrigálására
