Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3823 A második, amivel egyszerűen nem is tud az ember mit kezdeni, hogy hogyan maradhatott a büntetőelj árási törvényben az, hogy az iratok szabályszerű kézbesítése ellen nincs megdöntési lehetőség, hogy ez egy megdönthetetlen vélelem. Ez engem arra emlékeztet - és örülök, hogy az Alkotmánybíróság ezt ilyen gyorsan és szakszerűen megállapította , mint amiko r az ötvenes években megbízták a szomszédot, lehetőleg a jó elvtársak közül, hogy vegye már át az idézést, vagy vegye már át azokat a hivatalos papírokat, amelyeket esetlegesen a koholt vádakkal illetett személy irányába küldtek, majd tekintettel arra, hog y az illető nem jelent meg a meghatározott napon, nem is tudott róla, mert nem ő vette át, nem is a meghatalmazottja vette át, így ab start már vitték is, és tartóztatták le, mert arra utaló jeleket véltek felfedezni, hogy a büntetőeljárás hatálya alól az illető ki akarja vonni magát, jóllehet, teljesen ártatlan volt az ügyben. Tehát ez az alkotmánybírósági döntés teljesen jogos, időszerű, sőt már korábban oda kellett volna erre figyelniük a törvényalkotóknak, és ez a büntetőeljárásjogi módosítás a vélelem mel szembeni bizonyítást két okból is lehetővé teszi: egyrészt, ha az idézés, illetve az iratok érkeztetése nem szabályszerű eljárással történt, valamint, ha önhibáján kívül került olyan helyzetbe az eljárás érintettje, hogy ezekről a megkeresésekről, ille tve a kézbesítés módjáról nem volt lehetősége meggyőződni, illetve nem volt lehetősége együttműködni. Ami a harmadik módosítást illeti, ez érdekes a távol lévő terhelt esetében, és osztom Gémesi képviselő úr véleményét is abban, hogy esetleg ennél a szakas znál meg kellene fontolni azt, hogy nem egzakt módon írjuk elő, hogy a megismételt eljárásban, ha ismételten nem található - vagy másodfokú eljárásban - a terhelt, szó szerint azt írja a módosítás: a bíróság a vádlott távollétében tartott tárgyalás alapján hozott határozatát érdemi vizsgálat nélkül hatályban tartja, illetve az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Igaz, itt szerepel egy olyan kitétel is, hogy a bíróság a vádlottat előre figyelmezteti. Tehát a vádlottnak tudomása van arról, hogy ha esetle g önhibájából kerül majd ismételten olyan helyzetbe, hogy elrejtőzik, elszökik vagy elbujdosik, akkor az az eljárás, amit távollétében lefolytattak, és az ott hozott határozat már érdemben nem lesz vitatható, illetve a fellebbezés is úgy lesz elbírálva, ho gy az neki már a másodfokú eljárásban esetlegesen a javára írható cselekményeket, bizonyítékokat nem veszi figyelembe. Itt megfontolásra ajánlanám én is a tisztelt Háznak, esetleg a bíróságnak megadni azt a mérlegelési jogot, hogy a másodfokú eljárásban, i lletve a megismételt eljárásban választhasson, hogy érdemi vizsgálat nélkül hagyja helyben, vagy a már korábban, illetve a megismételt eljárásban előkerülő bizonyítékok alapján hozza meg a döntést. De ez nem juthat el olyan szakba, hogy a büntetőeljárások elhúzódása amiatt jelentkezzen esetleg nagyobb tömegében, hogy egyes bűnelkövetők úgy gondolják, hogy időnként előkerülnek, időnként eltűnnek, időnként csöpögtetnek bizonyítékot, időnként nem, és aztán az eljárások egyébként amúgy is hosszú időtartama emia tt tovább húzódjon. Egyébként az SZDSZ a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találja, és azt el is fogja fogadni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Herényi Károly ké pviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ahogy az előzőekben már hallottuk: ennek a törvénymódosító javaslatnak kettős oka van. Az egyik oka az, hogy néhány rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisített, illetve új rend elkezések meghozatalát írta elő, a másik pedig az, hogy van egy olyan kormányhatározat, amely a kormánytöbbséget módosításokra kötelezi. Három nagy kérdést céloz meg ez a törvénymódosító javaslat. Az első: a gyermekek helyzetét javító intézkedésekről szóló kormányhatározatok feladatként írták elő a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények körében a soron kívüli eljárás lehetőségére vonatkozó szabályozás
