Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3822 megismétlésére kerül sor. De ha a megismételt eljárásban ismét eltűnik, ismeretlen helyre távozik ez a terhelt, akkor a törvényjavaslat a bíróságnak megadja azt a jogot, hogy érdemi vizsgálat nélkül a terhelt távollétében korábban hozott határozatát hatá lyában fenntartsa. A bíróság ne döntsön érdemi vizsgálat nélkül, ez idegen a büntetőeljárás szellemétől, az Alkotmánybíróság rendelkezésével is ellentétes, hiszen lehetséges, hogy a terhelt egy folytatólagos tárgyaláson nem jelenik meg, közben a bizonyítás felvételére kerül sor. A bíróságnak tehát nem jelent az többletmunkát, hogy a korábban meghozott saját döntését érdemi vizsgálat után hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új döntést hoz. (19.30) Még inkább igaz ez a másodfokú eljárásban, amikor a távol lévő vádlott a fellebbezési eljárás során kerül elő, illetve a felkutatására tett intézkedések ekkorra vezetnek eredményre, és vele szemben kényszerintézkedés alkalmazására nem kerül sor. Ebben az esetben azt mondja a törvényjavaslat, hogy ha ismét eltűnik, még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt, akkor a másodfokú bíróságnak nem kell vizsgálnia azokat az új tényeket, amelyek felmerültek, hanem egyszerűen érdemi vizsgálat nélkül az elsőfokú ítéletet hatályában fenn kell tartani. Ez teljesen idegen a magyar büntetőeljárás szellemétől, hiszen az elsőfokú ítélet ellen valaki már fellebbezett - ügyvéd, védő vagy az ügyészség , tehát valaki már kifejezte azt, hogy az az ítélet törvénysértő, és ezt az álláspontját vélhetően meg is indokolta a fel lebbezés indokolása során. Mindebből következik, hogy azzal, hogy a vádlott eltűnik, nem a vádlottat büntetjük meg, hanem az igazságszolgáltatást vágjuk arcul, ha mintegy vádlottal szembeni büntetésként nem bírálja felül a fellebbezési bíróság az első foko n hozott ítéletet, hanem azt mintegy büntetésként érdemi vizsgálat nélkül helybenhagyja. Tehát én azt hiszem, hogy ez a módosító indítvány meghallgatásra talál majd az előterjesztő részéről is, és akkor a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja számára is elfogadhatóvá válik ez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Kis Zoltán képviselő úrnak, SZDSZ. DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tis ztelt Országgyűlés! Minthogy az előttem szóló felszólalók már érdemben érintették a törvénymódosítás témáját, én mindössze két dologra utalnék. Ennek az aktualitását nemcsak az alkotmánybírósági határozat indokolja, hanem az a tény is, hogy a Magyar Ország gyűlés elé már korábban beterjesztésre került, a családon belüli erőszakról szóló törvényt a kormány átdolgozásra visszavonta, és nyilván van egy olyan interregnum, amelyben nekünk haladéktalanul meg kell tennünk törvényi szabályozás szintjén azokat az int ézkedéseket, amelyek azt a garanciát próbálják megadni, amelyek a kiszolgáltatott és a védelemtől teljesen elzárt kiskorúak sérelmére elkövetett eljárások során felmerülő több hónapos, többéves pereskedést, illetve bírósági bizonyítási eljárást is a mai id őszakban még bizony nem nélkülözik. Nos, ez a soron kívüli eljárás, ami a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekről szól, két részt taglal. Az egyiknél a testi épség ellen, az élet ellen, az egészség ellen elkövetett bűncselekményeknél írja elő a s oronkívüliséget, a másiknál azt mondja: valamennyi olyan bűncselekmény esetében, amelyet kiskorú sérelmére követnek el, amennyiben az elkövető a felügyeletével, illetve nevelésével vagy egy családhoz vagy háztartáshoz való tartozásával, pusztán a jelenlété vel ezt a fokozott veszélyt a kiskorúval szemben fenntartja. Reméljük, hogy ez a soronkívüliség nemcsak a bírósági eljárásban jelenik majd meg, és hoz majd a kiskorúak számára valamiféle megoldást, hanem eljutunk oda is, hogy nemcsak a büntető jogszabályok lesznek, amelyek féken tartják az ilyen állatias jellemvonásokkal rendelkező, személyiségjegyeket már defekt módon viselő embereket a saját családjuktól is.
