Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
3821 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Gyimesi József képviselő úrnak, Fidesz. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárási törvény alapvetően azért került a parlament elé, mert az Alkotmánybíróság - ez utalásszerűen ma már elhangzott - megsemmisítette egyes rendelkezéseit, nevezetesen, a távol lévő terhelttel szemben lefolytatandó eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. 2004. december 31i hatállyal tehát az Országgyűlésnek feltétlenül törvényt kell alkotnia az alkotmánysértő rendelkezések helyett, mert egyébként a büntetőeljárás a távo l lévő vagy ismeretlen helyen tartózkodó terheltekkel szemben nem folytatható le. Természetesen a törvénybe egyéb rendelkezések is bekerültek, így például a kézbesítéshez fűződő vélelem szabályai, amelyek egy korábbi alkotmánybírósági határozat alapján hel yesen kerültek be a törvényjavaslatba. Egészében úgy is jellemezhetnénk ezeket a szabályokat, hogy ezek a védelem jogait erősítik. A védelemhez fűződő jogok alatt nem csupán a védő jogait, hanem a terhelt és a védő együttes jogait értjük, amelyek természet esen egymástól különböznek. A terheltnek joga van ahhoz, hogy védje önmagát a büntetőeljárás során, bizonyos önrendelkezési jog is megilleti, tehát ő maga meghatározott jogok gyakorlásától tartózkodhat. A büntetőeljárás keretében ez az önrendelkezési jog k orlátozott, és ahogyan az Alkotmánybíróság kifejezte, ez a védelemhez való jog nem foglalja magában a hatóságok elől való szökés vagy elrejtőzés jogát. Ebből következik viszont az - és ugyancsak jellemzője összességében is az említett két jogintézménynek , hogy alapvető követelmény, aki ellen a büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás menetéről, az abban lévő eljárási cselekményekről tudomást szerezzen. Ezért kell a kézbesítési vélelem vagy helyesen a kézbesítéshez fűződő vélelem intézményét a büntetőeljárá s szabályai közé is beemelni, mert ez az ellen ad védelmet, hogy a terhelt a postai kézbesítés szabálytalansága miatt nem szerez tudomást az ellene folyó büntetőeljárásról, annak egyes eljárási cselekményeiről, vagy egyébként önhibáján kívül például huzamo sabb ideig távol van, és azt sem tudja, hogy a büntetőeljárás megindult ellene. Tehát alapvetően garanciális jellegű ennek a szabálynak a megalkotása, a büntetőeljárás szabályai közé történő beemelése. Persze, ez a postai szolgáltatások iránt a manapság eg yre erősebb bizalmatlanságot nem fogja megszüntetni. Hadd tegyek egy kis kitérőt: például úgy tudom, hogy a december 5i népszavazás kapcsán a választási irodák jelentős része nem a magyar állami tulajdonú postára bízta a választási értesítők kiküldését, h anem különböző diákszövetkezetek munkáját vette igénybe, aminek beláthatatlanok a következményei. Tehát most már visszakanyarodva a büntetőeljáráshoz: a törvényjavaslat másik nagyon fontos rendelkezése, hogy a távol lévő terhelt jogait erősíti meg azzal, h ogy nem elégszik meg a hatályos büntetőeljárási szabályokkal szemben annak megállapításával, hogy a terhelt felkutatására tett intézkedések eredménytelenek, és ezért az eljárás a távollétében lefolytatható, hanem megköveteli az eljáró hatóságtól - a rendőr ségtől, ügyészségtől , hogy a bíróság előtt már a vádemeléshez bizonyítsa vagy legalább valószínűsítse azt, hogy az ismeretlen helyen tartózkodás mögött meghúzódik az a szándék, hogy a terhelt a büntetőeljárás alól ki akarta magát vonni, tehát ezért tartó zkodik ismeretlen helyen. Ez egy nagyon fontos intézmény, mert az az alapelv, hogy mindenkinek tudnia kell az ellene folyó büntetőeljárásról, csak így érvényesülhet, így erősödhet a meglévő garancia. A képviselő asszony az előbb említette, hogy lesznek kif ogásaink is a törvényjavaslat ezzel kapcsolatos rendelkezéseivel szemben. Igen, meg kell erősítenünk, hogy az Alkotmánybíróság döntése szellemével nem egyeztethető össze a törvényjavaslat 8. §a, amely azt mondja: amennyiben az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott fölbukkan vagy - szakszerűbben mondva - a felkutatására foganatosított intézkedések eredményre vezetnek, ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a terhelt megjelenik a bíróságon, és fellebbezni kíván az ítélet ellen, abban az esetben az eljárá s
