Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 30 (191. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3818 pic it a tisztelt képviselő hölgyek és urak legyenek csendben, mert a saját hangomat nem hallom. (Az elnök csenget.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Elnézését kérem, államtitkár úr! Tisztelettel megkérem a képviselőtársakat, kormánypártiakat és ellenzékieket is, ho gy foglaljanak helyet az ülésteremben. Ezt a nem túlságosan jól sikerült viccet már többször elmondtam, hogy ülésteremnek hívják ezt a helyiséget, nem állásteremnek. Foglaljanak helyet, és kérem, kellő figyelemmel hallgassák államtitkár úr előterjesztését! Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a segítségét. E bűncselekmények kapcsán jogos érdek az, hogy a gyermekeket érzelmileg is igénybe vevő büntetőeljárás miné l gyorsabban befejeződjék. Hasonló a helyzet a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult büntetőeljárások soron kívüli lefolytatásának előírása kapcsán is. Itt a cselekmény jellege és az a körülmény indokolja a soron kívüli eljárás lefolytatását, ho gy az ügyek jelentős részében a vádlott, a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy a büntetőeljárás ellenére változatlanul a sértett környezetében él. Ezekben az ügyekben a gyors, határozott felelősségre vonás a speciális prevenc ió szempontjából kiemelkedő fontosságú, így a soron kívüli eljárás lefolytatása ezekben az ügyekben indokolt. Mindezek alapján a törvényjavaslat a büntetőeljárási törvényt egy új, 64/A. §sal egészíti ki, amely a büntetőeljárás soron kívüli lefolytatását í rja elő abban az esetben, ha az eljárás alapjául szolgáló személy elleni erőszakos vagy a család és az ifjúság elleni bűncselekményt kiskorú sértett sérelmére követték el, és a sértett jogos érdekei a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolják. (19.10) A kézbesítési vélelem megdöntéséről. Az Alkotmánybíróság 2003. október 13án a 46/2003. számú határozatában megállapította, hogy a jogalkotó alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal a mulasztásával, hogy nem szabályozta az erre irányuló törvé nyekben és más jogszabályokban a hivatalos irat postai kézbesítéséhez fűződő, bírósági és más hatósági eljárásokban általánosan érvényesülő vélelem megdöntésének lehetőségét. A törvényjavaslat ennek megfelelően az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakka l összhangban kiegészíti a Be.nek a kézbesítéssel kapcsolatos rendelkezéseit a kézbesítési vélelem megdöntésének szabályaival. A Be. - hasonlóan a többi eljárási törvényhez - annak érdekében, hogy a szabályszerű kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények beál ljanak, rendelkezik a kézbesítési vélelemről. Eszerint ha a címzett a hivatalos iratot nem veszi át, a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. E vélelem mindeddig megdönthetetlen vélelem volt. Ez a törvényjavasl at - az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően - rendelkezik a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségéről, valamint az ehhez fűződő jogkövetkezményekről. A törvényjavaslat szerint a kézbesítési vélelem megdönthető, amennyiben a kézbes ítés a vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, valamint ha a címzett a hivatalos iratot önhibáján kívül nem vette át. A vélelem megdöntésére irányuló kérelemről az a szerv dönt, amelyik eljárása során a kézbesítés történt. Amennyiben a kérelemnek az eljáró szerv helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, valamint az eljárás fő személyei kérelme esetén a megtett eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni. A törvényjavaslat szeri nti kézbesítési vélelem megdöntésére vonatkozó szabályozás összhangban van más eljárási törvények hasonló szabályaival, ugyanakkor figyelemmel van a büntetőeljárásnak a
