Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ÉKES JÓZSEF (független):
3669 megvalósítani. Talán ebben is világelsők és másodikok vagyunk, hiszen számtalan olyan kutatási eredmény van Magyarországon, ami publicitást kap ugyan, de megvalósítása sajnos nem Magyarországon történik, ezáltal maga a gazdaság is sérül. Óriási nagy kérdés az is, hogy milyen az oktatási szerkezetünk, hiszen Nobeldíjasaink egy nagyon hosszú távon kialakult oktatási szerkezetből adódóan fejlődtek azzá, aminek révén eredményt értek el. Ma sajnos ott tartunk, azt lehet m ondani, hogy az oktatási rendszerünk szétverése zajlik, amikor az amerikai típusú oktatási rendszert kívánjuk Magyarországon is megvalósítani, és ezáltal egy abszolút csőlátás fog kialakulni. Miért keresett egy magyar orvos, mondjuk, Ausztriában vagy Német országban, vagy Norvégiában? Mert széles látókörrel bír, hihetetlenül jó a problémamegoldó képessége. Ugyanez vonatkozik tulajdonképpen a kutatásfejlesztés területén alkalmazott magyar gyakornokokra vagy adott esetben az azon a szakmai területen kutatást végzők eredményeire, amelyeket külföldön valósítanak meg nagy számban. Ez dicséretes és méltó a magyar szakemberek számára. Egy évvel ezelőtt a Ház elnök asszonyának írtam egy levelet, amelyben kértem, hogy próbáljuk meg közösen megfogalmazni a fenntarthat ó fejlődés alapértékeit Magyarországra vetítve, a hosszú távú stratégiai érdekeket. Sajnos, erre közel egy év után kaptam választ az elnök asszonytól. Volt ebben olyan kezdeményezésem is egyébként, hogy a négy párt próbáljon meg közösen egy alapdokumentáci ót lefektetni, azt a parlament elé terjeszteni, és valahol az egészet úgy megfogalmazni, ahogy Mécs Imre is mondta, hogy az nőjön a kormányok, a különböző tárcák fölé, és ebbe kapcsolódjon be a Tudományos Akadémia, a tudomány minden szegmense, amely ezért tenni képes és tenni is akar. Tisztázni kellene azt is, hogy egyáltalán mit értünk a szellemi erőforrások hasznosításán vagy az erőforrások hatékony felhasználásán. Sajnos, ezek a dolgok nincsenek a helyükre téve. És amikor Szabó Zoltán megfogalmazza azt, hogy a kutatásfejlesztés területén Magyarországon a gyakorlati megvalósításba, tehát az innovációba nem lehet dolgokat átültetni, akkor nyugodtan lehet azt mondani, hogy szétesett az a rendszer, amely hatékonnyá tudta ezt Magyarországon tenni. És itt jön be a nemzettudat kérdése is. Hiszen Mécs Imre is mondta, és ennek örülök egyébként, az Egyesült Izzóról, Bay Zoltánról beszélt; ennek az előzménye talán Bródy Imre, aki Ajkán a világ első kriptongyárát létrehozta, amit a németek kellőképpen leszereltek, az oroszok elvittek. Tehát lehetne sorolni, hogy e mögé valóban oda kell tenni egy nagyon korszerű oktatást, a nemzettudat alaposabb, fogalmazzunk úgy, visszarendeződését abban az értelemben, hogy valóban a hazai gazdasági eredményekre koncentráljunk, és a f orrások ezt szolgálják. Itt jön be az, amit Szabó Zoltán mondott, hogy nem minden a pénz - de igenis az. Finnországban is, Ausztriában is, Dániában is, Hollandiában is a szükséges kereteket megpróbálják annak érdekében biztosítani, hogy az ö sszes kutatott eredmény vagy szabadalom a hazai színtéren tudjon megvalósulni. Nem véletlenül hozták létre azt a rengeteg inkubátorházat, nem véletlenül hozták létre azt a rengeteg innovációs központot, ahová a kutatott eredményeket egyfajta gyakorlatba tö rténő átültetés keretein belül kis- és középvállalkozásokkal, vagy adott esetben, ha szükséges, nagyipari cégekkel, de hazai cégekkel próbálják eredményessé tenni, és utána a piacra úgy bevezetni, hogy a piacon is mint egyfajta termék, eladhatóvá tudjon vá lni. Ez a rendszer hiányzik jelen pillanatban Magyarországon. És ha azt mondjuk, hogy ehhez hozzáteszünk ekkora vagy akkora összeget a következő évben, vagy uniós forrásokat tudunk ehhez felhasználni, erre mondtam azt, hogy Vizi E. Szilveszter is elmondta a Tudományos Akadémia ünnepi ülésén, hogy be lett ígérve egy nagyságrend, de annak sajnos csak 4 százalékát kapták meg. Akkor ne várjuk azt, hogy a kutatott eredmények hazai szinten meg tudnak valósulni! Nem fognak tudni megvalósulni. A nemzeti fejlesztési terv kérdése. Az Európai Unión belül megfogalmazódott, Szabó Zoltánnal együtt ott voltunk mint megfigyelők, hogy 30 éven belül jó lenne elérni az amerikai gazdasági potenciált, vagy legalábbis megközelíteni a versenyszféra területén. Ha Magyarország így á ll hozzá