Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
3665 ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt valóban nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz az eredménye ennek a törvényj avaslatnak vagy egyáltalán ennek az új szemléletnek három vagy négy, vagy öt év múlva. Azért sejtjük meg látjuk, hogy milyen irányba haladunk, éppen abban az irányban, amit ön számon kér, mert az ön által említett országok nem attól sikeresek az innovációb an, a kutatásfejlesztésben, vagy nem elsősorban attól sikeresek, hogy több állami pénzt költenek arányosan, hanem attól, hogy jól vonják be a gazdaság szereplőit. Erre keresünk most megoldásokat. Nem véletlen egyébként - és ezt Szekeres képviselő úr már e mlítette nagyon helyesen , hogy Európa szinte minden országa ugyanezekkel a problémákkal küzd, még akkor is, ha nagyobb GDPből és gyakran nagyobb kutatási ráfordításokból is. Arra keresi mindenki a megoldást, hogyan lehet behúzni azokat a forrásokat, ame lyek az iparban vannak, hogyan lehet ösztönözni a gazdaságot arra, hogy egy modernebb, egy kutatásközpontúbb pályára álljon. Ebből a szempontból az innovációs alap szerintem jó lépés, amit visszaigazolnak az európai partnerek is, nem véletlenül, azért, mer t két fontos feladatot teljesít. Egyrészt létrehoz egy olyan állami forrást, amelyből lehet támogatni az innovációt, a kutatási eredmények felhasználását, a regionális fejlesztéseket és egy sor olyan fontos célt, amiről ma beszéltünk. Ráadásul a törvény a vállalkozások befizetéséhez köt egy állami forrást is, egy költségvetési forrást is, tehát megteremti a vállalkozói befizetés mellett vagy a gazdasági befizetés mellett az állami költségvetési finanszírozási lábat is. De ennek megvan az eredménye, úgy tűni k, hogy ebben az évben a kutatásifejlesztési kiadások GDParányos összege - az összes forrást, tehát a vállalati és a kormányzati forrásokat egybevéve - újra az 1 százalék fölé fog emelkedni. De ez csak az egyik része, a másik kérdés az, hogy a rendelkezé sre álló pénzt hogy használjuk fel, és ebből a szempontból nagyon fontosak azok a fejlemények, amelyeket Szabó képviselő úr említett, hogy például olyan finanszírozási rendszert kell teremteni, amelyik figyelembe veszi a tudomány sajátosságait, azt, hogy s ok területen először van szükség nagy ráfordításra, és csak később jönnek az eredmények. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Molnár Albert képviselő ú rnak, MSZP. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, lassan túl vagyunk a politikai lózungokon, hogy ki mennyit költött meg egyebek. Azt gondolom, hogy az elmúlt tizennégy évben semmikor se v olt ez a terület sem tisztességesen finanszírozva, sem az onnan kijövő eredmények és a gazdasági versenyképesség között nem lehetett kimutatni olyan korrelációt, amelyre lehetne építeni. Tehát nagyjából eljutottunk oda, hogy megvan egy törvény, amely alapo t teremthet arra, hogy innen előrelépjünk. Mit gondolok erről? Azt gondolom, hogy piacorientáltnak kell lenni a kutatás indításának. Tehát meg kell fordítani a rendszert, nem alapkutatásokat kell valamilyen témakörökben csinálni, hanem a piac által indítot t témakörökben kell alapkutatásokat végezni. Azok majd tovább fognak menni az alkalmazott kutatások továbbfejlesztéseként, és így be fognak épülni az innovációba, a vállalatok versenyképességét tovább növelve. Azt gondolom, nincs az a pénz, amit nem lehet hatékonytalanul elkölteni. Tehát itt akármennyi pénz egy rossz rendszerbe belemegy, ugyanúgy kidobott pénz a kis pénz is meg a nagy pénz is, a GDP 1 százaléka is vagy a 3 százaléka is. Tehát meggyőződésem, hogy nem ez az út. A Nemzeti Kutatási és Technológ iai Hivatalnak szervezni kell ezt a tevékenységet, meg kell határozni azokat a teendőket, amivel ez a dolog megfordítható; meg kell nézni, hogy azokban az országokban, ahol ez jól működik, mit csináltak; fel kell számolni azt a rossz struktúrát, amely jele nleg kialakult, a költségvetés túlsúlyát, az alapkutatások túlsúlyát; és azt hiszem, rá kell bízni a
