Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
3666 vállalkozásokra a kutatásfejlesztést, hogy ők indítsák, és ők mondják meg azt, hogy miben kérnek segítséget, milyen pénzt használnak erre fel, és az állam őket támogassa, mert ha egy vállalkozás saját pénzt befektet kutatásfejlesztésbe, azt nem szeretné elveszíteni, és annak meglesz az eredménye is. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólá sra megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Arról mindenekelőtt most nem vitatkoznék, vajon mi az oka annak, hogy az ország az újonnan csatlakozó országok élvonalából a sereghajtó k közé csúszott. Az Orbánkormány gazdaságpolitikai vesszőfutását már sokszor megtárgyaltuk, és most talán nem ez a törvényjavaslat volna az, ahol ezt újra kellene tárgyalni. Én nem azt mondtam, és Herényi képviselő úr félreért, ha úgy gondolja, hogy én so kallom a GDP 3 százalékát K+Fre. Én szívesen látnék ennél többet is, én csak azt a módszert nem tartanám helyesnek, ha különböző nagyon fontos célokat szaktörvényekben szabályozva, a szaktörvényben előre rögzítenők annak a százalékát, hogy a GDPből erre mennyit kell költeni, tekintettel arra, hogy mint az imént mondtam, elég hamar elfogy, és attól kezdve nem nagyon van miről dönteni, és nem nagyon van hogyan költségvetést csinálni. Ez persze kényelmes helyzet, csak nem biztos, hogy az adott évben a konkré t kihívásokra és a problémákra megoldást ad. Molnár Albert képviselőtársammal is egy egészen kis ponton vitatkoznom kell. Az alapkutatások tekintetében nem lehet az ipar, a gazdaság, a gyakorlat az, amelyik olyan kérdéseket tesz fel, amit majd az alapkutat ás megválaszol. Hogy az alapkutatásban milyen eredményeket fogunk elérni, az nem tervezhető előre, nem lehet előre megmondani, hogy ezt tessék nekem alapkikutatni. Az alapkutatásokat támogatni kell, az alapkutatások eredményeket fognak elérni, és ezek az e redmények előbb vagy utóbb a gazdaságban hasznosulnak. Ahhoz kellenek megfelelő struktúrák és megfelelő finanszírozási és érdekeltségi rendszer, hogy ezek minél előbb tudjanak hasznosulni a gyakorlatban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperce s hozzászólásra megadom a szót Lezsák Sándor független képviselőnek. (19.20) LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Szabó Zoltán képviselő úr most is elutasítja, korábban tévképzetnek nevezte azt a gyakorlatot, aminek alapján é vekre előre törvény határozta meg, hogy a bruttó hazai össztermék hány százalékát lehet vagy kell kutatásrafejlesztésre fordítani. Meggyőződésem, és sok nyugateurópai ország bizonyítja, hogy ez a gyakorlat igenis szükséges lenne, hiszen éppen ezen a font os területen jelenthetne biztonságot, kiszámíthatóságot, fegyelmezné a mindenkori kormányt, és nem szolgáltatná ki a mindenkori költségvetés szeszélyének éppen ezt a fontos, lényeges területet, vagy nem szolgáltatná ki a mindenkori kampányhangulatnak ezt a területet. Úgy gondolom, hogy éppen ebben a törvényben lehetett volna megfogalmazni, előrevetítve esztendőkre, hogy a hazai bruttó össztermék hány tized- vagy századszázalékával kellene emelni az erre a területre fordítható költségvetési összeget. Azzal e gyetértek, hogy a száz százalék, az száz százalék, és nyilvánvalóan végig kell gondolni távlatosan akkor egy ország működését, hogy az egészségügyre, az iskolára, más területekre ebből a száz százalékból mennyi kell hogy jusson a következő esztendőben. Kös zönöm szépen.
