Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZEKERES IMRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
3654 Ugyanúgy vonatkozik ez a tudományos minősítésekre, a szabadalma ztathatóságra és a többire. Mire szabadalmaztatható lesz egy elektronikus megoldás, addig már a következőt vezetik be, és az a klasszikus rendszer, ami régen volt, hogy először valami tudományos kutatás tárgya volt, utána alkalmazott kutatás tárgya volt, u tána egy gyár elkezdte a gyári fejlesztést, utána bejelentették szabadalmazásra a dolgot, utána kaptak húsz évre oltalmat, azt követően gyártották harminc évig a terméket, közben a szabványügyi hivatal megalkotta a szabványt, és akkor lassan, ötven év múlv a jött a következő innovációs ciklus; ez most négy évre szűkült le, és egyszerűen elvesztette például a szabványosítás a fogalmát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , egészen másképp kell értelmezni az iparjogvédelmet és a szellemi tulajdont, amely szintén úgy elmerevült. Azért mondom el mindezt (Az elnök ismét csenget.) , mert nagyon fontosnak tartom a témát, és meg vagyok döbbenve, elnök úr, hogy itt azok, akik a sillabuszt készítették, nyolcnyolc percet írtak elő önnek, hogy errő l a fontos témáról beszéljünk. Mindaz, amit én elmondtam, az csak a bevezetője volt annak, amiről kellene beszélni, de tudomásul veszem a csengettyűt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm a megértését, ké pviselő úr. Két percre megadom a szót Szekeres Imre képviselő úrnak, MSZP. DR. SZEKERES IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Igen, tudatosan vállaltuk azt, hogy az innovációs alapot egy évvel korábban vezetjük be, mint ahogy a törvény létrejön. M egalapozott döntés volt, arról szólt ugyanis, hogy minden év számít, arról szólt, hogy a kutatásfejlesztésben olyan gyors az idő, hogy egy év kihagyása is lényeges lemaradást jelenthet. Igen, tudatosan választottuk ezt a megoldást, megegyezéses alapon, hi szen az összes munkaadó szervezettel, amely a járulékfizetőket képviseli, részletekbe menő tárgyalást folytattunk, mind az innovációs alap célját, mind annak szabályait illetően, és részletes megállapodás is jött létre. Ezért van az, hogy a mikro- és a kis vállalkozások más módon szerepelnek a törvényben, mint a közép- és a nagyvállalkozások, hiszen a terheket elsősorban rájuk raktuk. Ezért van az, hogy az innovációs alap két módon preferálja az innovációt folytatókat: egyrészt mentesíti őket a járulékfizeté s alól; másrészt lehetőséget ad nekik arra, hogy pályázati úton többletforrásokhoz jussanak. Ami pedig a hozzáadott érték és a könyvek áfájának összefüggését illeti, talán Horváth professzor úr ebben egyet fog velem érteni, direkt összefüggés a kettő közöt t nincs, hiszen a hozzáadott érték nem más, mint a termékeknek és szolgáltatásoknak az a plusz, az az extraprofitja, amely a szellemi teljesítményből számít, ami az időből, a gyorsaságból, a piacon való megjelenésből, a nóvumból származik. Jó lenne, ha so k ilyen termék lenne Magyarországon, jó lenne, ha sok ilyen szolgáltatás lenne, és a magyar gazdaság nem bérmunkából vagy hátizsákösszevarró üzemekből állna. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Arató államtitkár úré a szó. AR ATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Hadd érintsek röviden három olyan kérdést, amelyik előreviheti a vitát. Az első ezek közül az, hogy természetesen mindazok a hozzászólások, amelyek a jelenlegi helyzetet bírálják - és mindkét oldalról voltak ilyenek , azok azt erősítik, hogy szükség van egy új törvényre, szükség van egy olyan új kerettörvényre, ami világos, átlátható szabályokat teremt. Mert ha például azt akarjuk, hogy közelítsük ezt a bizonyos 3 százalékot, hogy nőjenek az innovációra szolgáló ráfordítások, akkor az európai tapasztalatok alapján ez csak úgy képzelhető el, hogyha olyan
