Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Dr. Csáky András (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - “Mit beszél, miniszter úr?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
3614 feltett kérdés nem utal arra, ho gy egy eredményes népszavazás esetén a már létrejött status quót (praxisprivatizáció, magánklinikák s a többi) is meg kellene változtatni.” Nem vagyok jogász, ahogy a miniszter úr sem jogász, de miután ön ezeket a nyilatkozatokat tette, beszéltem jogászokk al, hogy esetleg bennem van a hiba (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , rosszul értelmezem az Alkotmánybíróság döntését. Egyértelmű az Alkotmánybíróság, ezért kérdezem a miniszter urat, hogy mi alapján és miről beszél akkor, a mikor visszaállamosítással riogat. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Rácz Jenő egészségügyi miniszter úr válaszol. DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Alkotmánybíróság 50/2003as határozatának nemcsak az első öt oldalát olvastam el, hanem a többit is. Ennek következtében Bihari Mihály alkotmánybíró különvéleményét szeretném önnek idézni. (Derültség és közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) “A népszavaz ásra feltenni szándékozott kérdés nem felel meg a tárgyi azonosság egyértelmű követelményeinek, mivel a kérdésben nincs megjelölve pontosan, hogy melyik törvény megsemmisítésére irányul a kezdeményezés. A kérdés mindössze annyit tartalmaz, hogy az Országgy űlés semmisítse meg azt a törvényt, amely ellentétes azzal, hogy a kórházak s a többi állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak. A népszavazásra feltenni szándékozott kérdés nem felel meg a törvényalkotó egyértelműségi követelményeinek sem, nem ad ugyan is egyértelmű eligazítást a jogalkotónak sem abban a kérdésben, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén mely törvényeket vagy részletszabályokat is tartalmazóan helyezze hatályon kívül, sem abban, hogy a törvényt teljes egészében vagy csak a privati zációt lehetővé téve változtassa meg. Nem derül ki egyértelműen a népszavazásra szándékozott kérdésből, hogy a privatizációstop mennyi időre köti a törvényalkotót: örök időre, egy következő ellentétes tartalmú népszavazásig vagy más későbbi időpontig. Az s em egyértelmű, hogy a kérdés alapján kizárólag az egészségügyi közszolgáltatás tárgyi privatizációját vagy magának a szolgáltatásnak a privatizációját is meg kívánjae akadályozni népszavazás útján. Értelmezési problémákat vethet fel az is, hogy a kérdésbe n szereplő »maradjanak« kifejezés mely időpont szerinti állapotot kívánja fenntartani - a törvényben elfogadáskorit vagy a sikeres népszavazás idején fennálló tulajdoni állapotokat. Problémát vet fel ezzel kapcsolatban az is, hogy az egészségügyi szolgálta tásnál jelenleg sem kizárólag önkormányzati, illetve állami tulajdonban levő intézmények, például egyházi, alapítványi intézmények is nyújtanak, valamint egyes egészségügyi szolgáltatások privatizációja, így például háziorvosi ellátás már korábban megtörté nt.” Az érvényes és eredményes népszavazás eredményeként vajon ezeken is változtatni kell a törvényalkotónak? (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A képviselő úré a szó. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szé pen, miniszter úr. Nagyon olcsó dolog lenne azt mondani, hogy kérdezze meg már az államtitkár úrtól, hogy egy különvéleménynek egy alkotmánybírósági döntés kapcsán milyen jogi relevanciája van. Arról nem is beszélve, hogy a K/12276. számú írásbeli kérdésbe n pont ebben a tárgyban fordultam az igazságügyminiszter úrhoz, segítséget kérve az egész kérdéskörrel kapcsolatban. Ezzel a válasszal hárította el a tényleges válaszadást: “Mint a kormány egyik tagjának, de magának a kormánynak sincs jogköre arra, hogy a népszavazás következtében az Országgyűlés
