Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 29 (190. szám) - Csontos János (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - “Börtönben a sajtószabadsággal” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - CSONTOS JÁNOS (MSZP):
3615 által követendő eljárás tekintetében állást foglaljon.” Jó lenne, ha egymással konzultálnának, és tudnának arról megegyezni, hogy ki miről mikor mit beszélhet. A válaszát nem tudom elfogadni annál az alapvető okná l fogva, hogy természetesen a különvéleményeknek semmiféle jogi hatásuk nincs; amit az Alkotmánybíróság határozatban kihirdetett, az az egyértelmű, és annak az alapján egyértelmű, hogy visszaállamosításról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idők eret leteltét.) nem lehet szó eredményes népszavazás esetén, még akkor sem, ha a Magyar Demokrata Fórum azt javasolja a választóknak, hogy erre a kérdésre nemmel válaszoljanak. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A miniszter úr viszontválasza következik. DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Amint hallotta ön is, én a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban azt mondtam, hogy kiki olvassa el az Alkotmánybíróság határ ozatát, illetve az ahhoz fűzött különvéleményeket, illetve párhuzamos indoklásokat. Ezt változatlanul fenntartom, én magam önhöz hasonlóan is orvosi diplomával rendelkezem, ennek következtében még a leghalványabb gondolat sem merül föl bennem azzal kapcsol atban, hogy bármilyen területen fölülbírálnám az Alkotmánybíróság komplett véleményét vagy egyetlen alkotmánybíró véleményét is. (Taps az MDF padsoraiban.) Csontos János (MSZP) - a legfőbb ügyészhez - “Börtönben a sajtósza badsággal” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Csontos János, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyésznek: “Börtönben a sajtószabadsággal” címmel. A képviselő urat illeti a szó. CSONTOS JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Mint ismeretes a tisztelt Ház előtt, dr. Eörsi Mátyás SZDSZes képviselő november 22én, az elmúlt héten interpellációt nyújtott be a legfőbb ügyészhez “Sajtószabadság vagy pártpolitika?” címmel, Kósa Lajos, debreceni fideszes polgármester és a Debrec eni Vagyonkezelő, valamint a Sutkalevél ügyében. Ennek kapcsán szeretnék önnek most itt öt kérdést feltenni. Kérdezem a legfőbb ügyész úrtól: 1. Tekinthetie az ügyészség megalapozottan államtitokká minősítettnek az adatot, illetve az iratot anélkül, hogy az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényben szabályozott formai követelmények szerint az arra illetékes által megtörtént volna a négy egyenrangú minősítési feltétel szerinti tényleges minősítés? 2. Vizsgáltae ezt a tényt az ügyészség a vád emelési eljárást megelőzően, és ha igen, indulte eljárás a szakszerű minősítés elmaradásáért felelős személy ellen? 3. Amennyiben a Népszava rendelkezésére álló irat minősítésének jogszerűsége akár tartalmi, akár formai okokból kifogásolható, úgy ez a tén y nem zárjae ki az irat államtitoknak minősített irati jellegét, és így azt is, hogy ezen irat közlésével elkövethető legyen jogilag megalapozottan az államtitoksértés bűntette, valamint e tárgyban a jogilag megalapozott vádemelés? 4. Mely jogszabályhely adta meg a lehetőségét a vádemelés elejtésére a postabanki VIPlista közlése esetében, és e jogszabályhely miért nem volt alkalmazható a Sutkalevél esetében? Hogy szó szerint idézzem a legfőbb ügyész úr által elmondottakat: “Az ügyészség ejtette a Postaba nk ügyében
