Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3567 megfelelően szabályozott az eljárás módja, és nem megfelelő a törvényi rendelkezés. Ezért azt gondoljuk, hogy egy ilyen módosítást támogatni lehet. Ugyanakkor hozzá szeretném tenni, nem gondoljuk, ho gy ez megoldja a mindenkori kialakult konfliktushelyzetet olyan módon, mint ahogy azt a módosítás javaslattevője, gondolom, várja és ő is szeretné. Ezt egyébként mi is szeretnénk, csak az élet időnként nem ugyanazt hozza vissza. Tehát vannak aggályaink abb an a vonatkozásban, hogy a törvénymódosítás mennyire alkalmazható a gyakorlatban, pontosan azért, ami itt az imént is elhangzott, hogy olyan fogalmakat is tartalmaz, amit nehéz konkrétan beazonosítani. Vannak aggályaink abban a tekintetben is vagy abból ad ódóan is, hogy mennyire hat visszatartó erőként ez a fajta törvénymódosítás. Én azt gondolom, hogy akikre ez a törvényi szigor majd vonatkozik, azokat nemigen tartja majd vissza ez a módosítás attól, hogy ilyen cselekményeket elkövessenek. Természetesen az viszont pozitívum, hogy lesz olyan lehetőség, hogy ebben a módosítás szerinti eljárások lefolytatásra kerülhetnek, és ezáltal szankcionálva lesznek. A Szabad Demokraták Szövetsége támogathatónak tartja, nyilván azokkal a módosító finomításokkal együtt, am iről az imént is hallottunk, és amit mi is meg fogunk ismerni a végszavazásig. Röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni a frakció véleményét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Herényi Károlyé a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszö nöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A szándékát, amellyel egy nyilvánvaló problémát kezelni akar, a Magyar Demokrata Fórum frakciója tisztelettel veszi tudomásul, és egyetért vele. Rövid módosításról van szó; meg kell jegyeznem, hogy én is csak az eredeti javaslatra készült hozzászólást tudom ismertetni önnel. Ez a mindösszesen három paragrafusból álló törvényjavaslat a rendzavarás szabálysértési tényállását, a 142. §t módosítja úgy, hogy míg eddig rendzavarást lehetett elkövetni közterület en, nyilvános helyen és sportrendezvényen, addig a módosítás révén a sportrendezvények helyett, illetőleg azon túl korlátozottan nyilvános helyen is, amibe természetesen beleértendő a sportrendezvény is, de nemcsak az. (15.10) A tényállás módosítása követk eztében meghatározásra szorul a korlátozottan nyilvános hely fogalma - közterületnek nem tekinthető, emberek megfelelő feltételeknek megfelelő csoportja számára nyitva álló hely , amelyet a javaslat az értelmező rendelkezések között határoz meg. Ez a 31. § (5) bekezdése. A szabályozás céljával alapvetően egyet lehet érteni és egyet is értünk, azonban a módosítás jelenlegi tartalma egy kicsit nehezen kezelhetővé teszi ezt a problémakört. A javaslat indoklása ugyanis a korlátozottan nyilvános helyekre példák at is felsorol: társasház közös helyiségei, sportrendezvények, középület, színház, mozi, könyvtár folyosója, mosdója és így tovább. A problémát az okozhatja, hogy a példaként említett helyszínek nem biztos, hogy korlátozottan nyilvánosak. Például egy tízem eletes ház nyitva hagyott lépcsőházába bárki szabadon bemehet, a színház, a mozi bejárata, előtere pedig a jegy ellenőrzéséig meghatározott feltétel nélkül is megközelíthető bárki által. Van egy javaslatunk, amit talán érdemes lenne megfontolni: nem lennee egyszerűbb a szabályozás, ha a helyszíneket a másik oldalról közelítenénk meg? Vagyis a már egyetlen kivétel, a magánterület oldaláról, ugyanis a másik oldal szerintünk most már teljessé válna: közterület, nyilvános hely, korlátozottan nyilvános hely, en nek megfelelően így módosulna az ön által beterjesztett javaslat. Aki tehát magánterületen kívül - és utána következik a tételes felsorolás - a)
