Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3547 elektronikus ügyintézés egyre szélesebb körű alkalmazása ugyanis magával vonja az okiratokra vonatkozó szabályozás áttekintését, a polgári perrendtartás erre vonatkozó, általánosan alkalmazot t fogalomrendszerének valamelyest történő átdolgozását. A jelen javaslat terveink szerint a hatályos cégtörvény utolsó módosítása, ugyanis hamarosan a kormány elé kerül az új társasági törvény és cégtörvény koncepciója. Az előterjesztés nem kívánja a konce pció előkérdéseit eldönteni, ugyanakkor annak fontos területeit érinti, így például a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelem elintézési határidejét már most csökkenteni kívánjuk. Erre épülhet majd a koncepció által bevezetni kívánt, a szerződésminták alkalmazásával, illetve az elektronikus cégeljárás kiteljesedésével megvalósítható, rövid határidejű cégbejegyzési eljárás. A koncepciónak lényeges eleme a cégbírósági törvényességi felügyelet hatékonyságának növelése. A forgalom biztonsága érdekében e jav aslat a hosszabb felkészülési időt nem igénylő ilyen tárgyú intézkedéseket már most bevezeti. Amint látható tehát, a törvényjavaslat egyes megoldásai az új cégtörvénynek is szerves részét képezhetik majd. A javaslat néhány elemére külön is szeretném felhív ni a tisztelt jelenlévők figyelmét. A cégnyilvántartásra és cégnyilvánosságra vonatkozó alapvető közösségi jogi követelményeket az 1. számú társasági jogi irányelv tartalmazza. A cégalapítás megkönnyítése és gyorsítása, továbbá az elektronikus kommunikáció eszközeinek igénybevétele érdekében született meg - az említett 1es társasági irányelv módosításaként - a 2003/58as EK irányelv. Az új irányelv előírásait az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvény már jelentős részben átültette a hazai jogba, a cégtörvény módosítása útján. A törvényjavaslat az említett irányelvnek való teljes körű megfelelés érdekében tesz további lépéseket. Az irányelv értelmében például 2007. január 1jétől lega lább 10 évre visszamenőleg biztosítani kell a cégiratok elektronikus úton történő lekérdezhetőségét. A törvényjavaslat e követelménynek tesz eleget, mégpedig olyan módon, hogy elsősorban költségtakarékossági szempontokból, nem teszi kötelezővé valamennyi k orábban keletkezett cégirat digitalizálását, ehelyett a cégbíróságnak egyedi esetekben, a kérelem érkezésétől számított 15 napon belül kell a megismerni kívánt cégiratot elektronikus okirattá alakítani és a kérelmezőnek megküldeni. A már említett irányelv előírja annak lehetővé tételét, hogy a cégek a tagállam hivatalos nyelvén készült irataik mellett azok bármely más tagállam nyelvére történő lefordítását is benyújthassák a cégbíróságra. A törvényjavaslat, e kötelezettségnek eleget téve, 2005. szeptember 1jétől biztosítja, hogy a cégiratok és a cégadatok hiteles fordítása bármely közösségi tagállam nyelvén benyújtható legyen a cégbírósághoz. Ennek következtében tehát a cégbíróság a céget a választott idegen nyelven is nyilvántartja majd. Amennyiben a cég a z iratok idegen nyelvű benyújtása mellett dönt, ez esetben köteles legalább a cégjegyzéki adatok és a létesítő okirat fordítását benyújtani, ezt követően pedig változás esetén az idegen nyelvű adatokat naprakésszé tenni. Az elektronikus cégeljárás megvalós ítása a jogrendszerünkben előzmények nélküli, technikai hátterének előkészítése, fejlesztése folyamatos feladat. Ennek során felvetődtek olyan kérdések, amelyekkel az elektronikus cégeljárásról szóló törvényi rendelkezések megalkotásakor, 2003ban még nem számoltunk. A törvényjavaslat ezért a felmerült, elsősorban technikai jellegű kérdések megoldását jelentő módosításokat is tartalmazza. Az elektronikus illetékfizetés lehetőségét például - 2005. szeptember 1jei hatállyal - az elektronikus cégeljárásról sz óló törvény már megteremtette, ám időközben világossá vált, hogy az erre a feladatra nevesített kormányzati portálnak nem lesz önálló fizetési rendszere. Ezért a törvényjavaslat rögzíti, hogy a cégeljárási illeték elektronikus úton történő megfizetése a Ma gyar Államkincstárnak a már kiépült elektronikus fizetési rendszere útján történik. Az elektronikus társadalom térhódításával egyre fokozódó igény mutatkozik az elektronikus okiratok szerepének, alkalmazhatóságának tisztázására. Így kiemelkedő jelentőségű kérdés a
