Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3522 évre. Nos, a szociális törvényt hiába módosí tjuk pozitív irányba, ha a módosításokhoz, az önkormányzati finanszírozáshoz a megfelelő forrásokat nem biztosítjuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az 1993. évi III. törvény, a szociális t örvény, valamint az 1997. évi XXXI. törvény vonatkozásában döntő változtatásokat hajt végre - már amennyiben ezt a parlament elfogadja - a hatáskörtelepítés vonatkozásában. A rendszeres pénzbeli ellátások odaítélése eddig a képviselőtestület hatáskörébe tartozott, a törvény módosítása arra tesz javaslatot, hogy ez a hatáskör a jegyzőhöz kerüljön. A költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetőjeként már elmondtam, hogy a minisztérium képviselői a jogbiztonságra hivatkoztak, illetve a törvényja vaslatból egy más elemet is ki lehet olvasni hatáskörtelepítés, változtatás vonatkozásában, már a szociális törvényt tekintve, hiszen a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, valamint az alanyi jogon járó ápolási díj esetében a törvényjavas lat többek között azért tesz javaslatot arra, hogy a jegyzőhöz kerüljön a hatáskör, merthogy a szociális törvény 124. § (1) bekezdését módosítva ezen rendszeres pénzbeli ellátásokat teljes egészében megtérítené az állami költségvetés az önkormányzatok rész ére. Ugyanez a pozitív irányú módosítás a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetében már nem érhető utol a törvényben. Itt ugyanúgy maradna a 90 százalékos utólagos visszaigénylési lehetőség, és 10 százalékot az önkormányzatoknak kellene finanszírozni. T isztelt Képviselőtársaim! Az egyik legnagyobb probléma a hatályba léptető rendelkezésekkel van. Elhangzott itt korábbi vezérszónoklatokban, hogy bizonyos kampányjelleget ölt ez a törvény. Azt gondolom, hogy ez azért így van, még ha a tisztelt miniszter ass zony más véleményen is van, 2006. január 1jétől kerülnek bevezetésre azok a pozitív irányú módosítások, amelyek akár a rendszeres szociális segélynél, akár az időskorúak járadékánál, akár az ápolási díjnál vagy éppen a rendszeres gyermekvédelmi támogatásn ál érhetők tetten. Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ha ez egy átgondolt és időben benyújtott törvénymódosítás lett volna, akkor a szükséges forrásokat már a 2005. évi állami költségvetésben is meg lehetett volna teremteni. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Említettem a szociális törvény közgyógyellátásra vonatkozó szabályainak módosítását. Most még egyszer szeretném kiemelni, hogy a Magyar Demokrata Fórum egyértelműen ellene van ennek a passzusnak, hiszen tudjuk, hogy a közgyógyellátás rendszere telje s egészében átalakításra szorul. Nem látjuk indokoltnak most egyetlen paragrafusnak a beépítését a törvénybe. A törvényjavaslat foglalkozik az önkormányzatok alapellátási feladataival, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézmények kialakításával is. Ezen a területen ez a törvény, ez a módosítás gyakorlatilag semmit nem tesz. Tisztelt képviselőtársaim, az önkormányzatok számára kötelező alapellátási feladatokat, illetve a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknek a felállítását már az 1993. évi III. törvény előírta és körvonalazta. Az a probléma, hogy sem az 1993. évi III. törvény eredeti elképzeléseit, sem az azóta bekövetkező módosításokat egyetlen kormányzat és az önkormányzatok nagy többsége sem tudta végrehajtani, egyetlen oknál fogva. Hiába vol tak ezek a szociális törvényben előírva, a szükséges pénzügyi fedezetet a kormányok nem biztosították. (11.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Szerepel a törvényjavaslatban egy olyan módosítás, amely arról szól, hogy az önkormányzatoknak szociális információs s zolgáltatást kell kialakítaniuk. Ez a szociális információs szolgáltatás 2005. július 31ig minden önkormányzat számára kötelező feladat. Egyetlen problémánk van, hogy a 2005. évi állami költségvetésben az ennek a szolgáltatásnak a kialakításához szükséges forrásokat ismételten nem tudjuk tetten érni. Már többször felhívtam a minisztérium figyelmét arra, nem elegendő megszabni, hogy a 2 ezer, a 3 ezer, a 10 ezer vagy a 30 ezer főnél több állandó lakosú településeknél milyen kötelező intézményrendszer kialak ítása lenne szükséges, hanem a minisztérium érdekérvényesítő képességét e
