Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3523 tekintetben mindenképpen növelni kell. Megfelelő pályázati lehetőségeket, pályázati forrásokat kell teremteni az önkormányzatoknak ahhoz, hogy ezt az intézményhálózatot - amely egyéb ként rendkívül szükséges - ki tudják alakítani. Hiába próbálunk becsempészni a törvényjavaslatokba utcai szociális munkát, éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt, ha ezek gyakorlatilag leragadnak a törvény betűjénél, egyébként pedig a kialakításukat kitol juk 2008. december 31ig. Azt gondolom, hogy egyegy kormánynak egyegy kormányzati cikluson belül kellene gondolkodnia, vagy ha túlterjeszkedik a kormányzati cikluson, akkor mindenképpen meg kellene teremtenie a lehetőséget arra, hogy ezeknek az intézmény eknek a kialakítása már az adott kormányzati cikluson belül elindulhasson. Mondanék egy példát: a 10 ezernél több lakosú településeknek kötelezően előírt feladat az idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon kialakítása. A szociális bizottság és az egés zségügyi bizottság ülésén, de itt a parlamentben is többször feltettem a kérdést, rendelkezike a minisztérium olyan felmérésekkel, hogy hány 10 ezer lakosszámot meghaladó magyar településen épült ki az idősek átmeneti elhelyezését biztosító hálózat, s hán y olyan település van, ahol erre még nem került sor. Nem véletlenül kérdeztem ezt, s ez csak egyetlenegy momentum. Tisztelt képviselőtársaim, például egy ötven férőhelyes idősek átmeneti elhelyezését biztosító otthon megépítése ma több mint 300 millió fori ntba kerül. Nem elegendő törvénybe foglalni, hogy milyen kötelező feladatok lennének, az ehhez szükséges forrásokat is biztosítani kell. A törvényjavaslat foglalkozik a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény bizonyos paragrafusainak a módosítás ával. Itt én a rendszeres pénzbeli ellátásra, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra térnék ki elsődlegesen. Egyetlen pozitív irányú módosítás van: a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében a jogosultsági értékhatárt a nyugdíjminimum 110 százalékára em elnék fel. Ez azt jelenti, ha a jelenlegi 23 200 forintos öregségi nyugdíjminimumot 110 százalékra emeljük fel, akkor a családban az egy főre jutó jövedelem a 25 520 forintot nem haladná meg, és ha az öregségi nyugdíjminimum 22 százalékáról 30 százalékára emelnénk fel a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében, akkor ennek az összege 5100 forintról 6900 forintra növekedne. Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy ez pozitív irányú elmozdulás, de véleményem szerint nem el egendő csak erre az egyetlen körre kiterjeszteni a rendszeres gyermekvédelmi támogatás növelését. Minden rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő család esetében szükséges lenne ez a növekmény. Gondoljunk bele, hogy ma egy kétgyermekes családban a szülők, akik minimálbérből élnek - merthogy ma Magyarországon nagyon sokan vannak ilyenek , jövőre összességében 114 ezer forintot keresnek, a családi pótlékkal és más egyéb kiegészítésekkel együtt 130140 ezer forintot. Ha megnézzük, hogy ennek a családn ak milyen kiadásai vannak, akkor azonnal megállapíthatjuk, hogy ha egy normál kétszobás panellakásban lakik, és az elmúlt esztendőkben vásárolta a lakását, akkor körülbelül 5060 ezer forint havi törlesztőrészletet kell fizetnie a pénzintézetnek. Minimum 3 0 ezer forint a rezsiköltsége, és akkor számoljuk ki, hogy ennek a családnak hány forintja is marad az étkeztetésre, a család ruházkodására, az iskolai költségekre és minden egyéb másra. Az ingyenes étkeztetésről és az ingyenes tankönyvtámogatásról már sok szor elmondtam a véleményem, ott vagy az önkormányzatok állnak helyt a szülők helyett, vagy ha nem, akkor a szülőket több tízezer forinttal sújtja az úgynevezett ingyenes támogatási rendszer. Tisztelt Képviselőtársaim! El kellene gondolkodni azon, hogy eze knek a családoknak a támogatását hogyan lehetne sokkal hatékonyabban végezni azért, hogy ne kerüljenek abba az adósságcsapdába, amelybe őket megelőzően sokan már odakerültek. Tisztelt Képviselőtársaim! Szól a törvény a családok támogatásáról szóló 1998. év i LXXXIV. törvény módosításáról is. Bizonyos technikai jellegű módosítások vannak itt. Megmondom őszintén, a Magyar Demokrata Fórum régóta próbálja már a parlamentet és a kormányzatot rávenni arra, hogy a családok támogatásáról szóló törvény módosításánál ténylegesen konkrét és hatékony
