Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - NAGY KÁLMÁN, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3506 Megmarad, mert a törvény tartalmazza azt, hogy azokat az ellátási formákat, amelyek átkerülnek a jegyzőhöz, az önkormányzat saját hatáskörben kiegészítheti. Sőt, ahogy eddig is, az önkormányzat dönthet úgy, hogy egyéb ellátásokban is részesíti a településen arra rászorultakat. Azt gondoljuk, ez így valóban nem sérti az önkormányzati autonómiát, ugyanakkor pedig teljesen igazak az általános indoklásban leírtak és a miniszter asszony által elmondottak - amiket meg tudunk erősíteni , hogy az önkormányzatoknak eddig sem volt igazi döntési kompetenciájuk ebben a kérdésben, ugyanazok a köztisztviselők fogják előkészít eni döntésre az anyagot, akik eddig, ugyanolyan eljárás szerint, csak nem a képviselőtestület vagy átruházott hatáskörben valaki más dönt, hanem a jegyző. Ezt a változtatást tehát mindenképpen támogatni tudjuk. Finanszírozáselméleti kérdés is felmerült a törvényjavaslat kapcsán. A szociális ellátások január 1jétől jó néhány területen feladatarányosabb finanszírozást céloznak meg. Úgy tűnik, hogy elméletileg ez igazságosabb rendszert jelent, merthogy oda megy több pénz, ahol több a feladat, mert a feladatt al arányos. Ugyanakkor látni kell, hogy az igazságosabb pénzelosztás mellett azért a pénzfelhasználás hatékonysága szempontjából ez nem annyira pozitív. Minden esetben, amikor a feladatfinanszírozás irányában teszünk egy lépést, akkor távolodunk a hatékony pénzfelhasználástól. A bizottsági ülésen is elhangzott és itt is elmondom, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszerben célszerű lenne visszatérni a forrásszabályozáshoz, amikor a pénzt elosztjuk az önkormányzatok között, és az önkormányzatokra bízzuk , hogy hozzanak felelős döntést a pénzek felhasználásáról. A vita során felmerült az a kérdés is - és erről kell szólni , hogy a gyermekvédelmi támogatást érintő változással egyetértés van, viszont hiányoltuk azt, hogy a gyermekvédelmi támogatásban nincs egy úgynevezett kifuttatási rendszer. Tehát ha valaki néhány forinttal átesik a határon, akkor már nem jár neki ez a támogatási forma, és nemcsak a néhány ezer forintos gyermekvédelmi támogatás nem jár gyermekenként, hanem nagyon sok, ehhez az ellátáshoz k apcsolt egyéb ellátási forma sem, így az ingyenes tankönyv, az ingyenes étkezés és a következő évtől reményeink szerint bevezetésre kerülő ingyenes zeneoktatás sem. Tudjuk, hogy nem egyszerű a probléma, de mindenképpen meg kell oldani a gyermekvédelmi támo gatás kifuttatásos rendszerben történő megszüntetését. Még egyszer megerősítem, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a javaslatot, és azt kérjük, hogy támogassa a parlament is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Nagy Kálmán képviselő úrnak. NAGY KÁLMÁN , az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országg yűlés! Az önkormányzati bizottság november 22én tárgyalta az egyes szociális törvények módosításáról szóló T/12642. számú törvényjavaslatot. A tervezet a jelenleg hatályos szociális törvény alapellátási tevékenységekre vonatkozó módosításával az intézmény ről át kíván térni a szolgáltatásra, s az intézmény fogalmát már csak a szakellátás területén használná. A hatályos szociális törvény 65. §a szerint a települési önkormányzat a családsegítő szolgáltatás feladatait családsegítő szolgálat működtetésével vag y más, személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében látja el. A törvény módosításába a fenti paragrafus helyett új paragrafus kerül be, amiben már nincs szó intézmény működtetéséről. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sorsa azoknak az önkormányzati tár sulásoknak, amelyek a családsegítő és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmény fenntartására alakultak a hatályos szociális törvény 64. és 65. §aiban meghatározott kötelező feladatok ellátására. Az intézményfenntartóknak - önkormányzati társulások, civi l szervezetek - nem kis erőfeszítésébe telt, főként a kistelepüléses térségekben az intézmények létrehozása és működtetése. Különösen a gyermekvédelmi törvény megjelenése után napjainkig folyt az építkezés, mire kialakultak és
