Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. NYUL ISTVÁN, az egészségügyi bizottság előadója:
3507 állandósultak az intézmények és a szakemberekkel való ellátottság. Zala megyében 254 település van, de az aprófalvas szerkezet ellenére 99 százalékos a terület intézményi lefedettsége. A rendszer jelentős számú pályakezdőt, munkanélkülivé vált szociális szakembert, pedagógust, óvónőt, művelődésszervezőt szívott fel a kialakítás során, jelentős pénzek fordítódtak átképzésükre, alkalmassá tételükre, hiszen a költségvetési törvény kötelező létszámot írt elő ahhoz, hogy a normatívát igényelni tudják. A tervezetben ellentmondásos, hogy csak a 2 ezer fő feletti településeken teszi kötelezővé a családsegítést, de azt minden települési önkormányzat köteles biztosítani, különös tekintettel a családsegítéshez való hozzáférést. Hogyan biztosítja a kistelepülésen az önkormányzat a családsegítéshez való hozzáférést, ha nem is lesz szolgálat? Ez azt is jelentheti, hogy a rendszerben dolgozó mintegy 1500 fő közalkalmazott kerülhet bizonytalan helyzetbe. Bünteti a tervezet azokat a kistelepüléseket, amelyek korszerű, szakszerű módon célra szervezett int ézmények fenntartására társultak vagy szerződtek a feladat ellátására. Az ülésen felszólalt képviselők szerint az előterjesztés hiányossága, hogy nincs hozzá költségelemzés, nem látható, milyen költségkihatása lesz az önkormányzatok gazdálkodására. Miközbe n az általános irányelv az, hogy a közszolgáltatásban le kellene építeni, ebben az ügyben apparátust építünk. A közigazgatási hivatalnál további státusokat kell létrehozni, a tervezet a szociális ellátást is hatóság módjára kezeli, holott a kistelepüléseke n a képviselők ismerik legjobban a szociálisan rászorultakat. Ezek miatt várhatóan elég nehéz helyzetben lesznek a hivatali apparátusok. Az új közigazgatási eljárásról szóló törvény bevezetése miatt egyébként is jelentős változások lesznek a hivatalok munk ájában, s a hatályba léptetések ütemezésével szükséges ezeket a problémákat kezelni. A többcélú kistérségi társulások esetében a törvény kötelezővé teszi a szociális ellátások közös megszervezését ahhoz, hogy a társulás érdemben tudjon pályázni. Egy hatvanhetven településből álló társulásban, mint amilyenek Zala, Somogy vagy Baranya megyében vannak, akár egy önkormányzat is meg tudja akadályozni a rendszer kiépülését. Többek között emiatt is a kistérségeknek csak mintegy a fele tudott megfelelő szinten pál yázni, pedig a cél nem lehet az, hogy minél kevesebb önkormányzat jusson többletforráshoz, hanem éppen fordítva. Ebben a törvényben is megismétlünk egy másik jogszabályt; feleslegesnek tartjuk, hogy a most tárgyalt törvényben a kistérségi törvény paragrafu sait ismételgessük. Az elmondottak miatt a bizottság ellenzéki képviselői a tervezetet nem tartották általános vitára alkalmasnak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Nyul István ké pviselő úrnak, az egészségügyi bizottság előadójának. DR. NYUL ISTVÁN , az egészségügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A T/12642. számú, egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló tö rvényjavaslatot az egészségügyi bizottság november 17én megtárgyalta. Az 1993. évi III. számú szociális törvény módosítása két évvel ezelőtt kezdődött meg, és ennek első tervezete, első projektje került elénk. (10.20) A javaslat három törvényt módosít, úg ymint a '93as szociális törvényt, a '97. évi XXXI. számú gyermekvédelmi törvényt és a '98. évi LXXXIV. számú családvédelmi törvényt. A szociális biztonságról, a legelesettebbekről, az ő élethelyzetük javításáról rendelkezik jó néhány intézkedés. Melyek ez ek? A segélyezési rendszer kiterjesztése három célcsoportra vonatkozik. Egyrészt a gyermekét egyedül nevelő szülőkre, másrészt a halmozottan sérült gyermeket ápolók díjazására és a
