Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 23 (189. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ERIKA, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3504 illetve hallották, ez a több mint 70 paragrafusból álló törvénytervezet sok kis lépésben célozza, hogy a legszegényebbek, a legelesettebbek, a l egrászorultabbak szociális biztonságát javítsa, és a helyzetüket segítse. Elsősorban az első nagy csomag a rendszeres szociális segély kiterjesztését tartalmazza, illetve a segélyezési rendszer továbbfejlesztését. A segélyezési rendszer továbbfejlesztése h árom célcsoportot érint elsősorban. Az egyik ilyen célcsoport az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek, amiről a miniszter asszony is beszélt, hiszen ezek a gyerekek vannak a legnehezebb helyzetben, ezért a rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogosults ági határát és az összegét is tervezi emelni ez a javaslat. A másik ilyen célcsoport az ápolási díjban részesülőknek azon célcsoportja, akik halmozottan sérült embereket ápolnak, akik szinte 24 órás ápolásra szorulnak, míg a harmadik célcsoport az egyedülá lló 75 év felettiek köre, akik rossz körülmények között élnek, és itt az ő esetükben az időskorúak emelt összegű járadékát folyósítanánk. A gyermekvédelmi törvény módosítása kapcsán engedjenek meg két területet, amiről már itt az előbb is elhangzott vélemé ny, amelynek kapcsán a bizottságban is egyetértés kezdett kibontakozni amellett, hogy több ügyben nem volt egyetértés a bizottságban. Az egyik a gyermekvédelmi támogatás esetében a rendszeres gyermekvédelmi támogatás átalakítása, melynek révén azok az egye dülálló szülők vagy más törvényes képviselők által gondozott gyermekek is jogosultak lennének a jövőben a támogatásra, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 száza lékát a jelenlegi 100 százalékhoz képest. Itt a határ emelkedik. Ez a változás a magyar családok esetében mintegy 30 ezer gyermek szociális biztonságát növeli, vagyis ennyivel több gyermek válna jogosulttá a támogatásra. A másik ilyen tétel, amiben szintén elvi egyetértés volt - és azt gondolom, hogy a XXI. században már ez alapértelmezés, és már senki nem beszél makarenkói pofonokról , az a gyermekek testi fenyítésének tilalma, ami az állam részéről megjelenő nemcsak kötelezvény, nemcsak törvényi előírás, de egy erkölcsi mérce is, amit fel kell tudnunk állítani a XXI. században magunk, a társadalom számára. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottságban persze heves vita bontakozott ki a törvénytervezet igazgatási részével kapcsolatban és számos más ponttal kapcsolatban, de a bizottság többsége a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak és támogatandónak tartja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Szabó Erika képviselő asszonynak, a bizottság alelnökének, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. A képviselő asszonyé a szó. DR. SZABÓ ERIKA , a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyű lés! Tisztelt Miniszter Asszony! A szociális bizottság ülésén az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája során a polgári oldal kifogásai három fő kérdésre irányultak: 1. Miért nem készült hatástanulmány a benyú jtott törvényjavaslathoz? 2. Lesze megfelelő forrás a szociális ellátások bővítésére és a szociális rendszer átalakítására? 3. Mi az indoka a késleltetett bevezetésnek? Több juttatás esetében csak 2006. január 1jén lép hatályba a rendelkezés. Az első kér dés kapcsán a hatástanulmányról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy készen van, csak elmaradt a képviselőkhöz történő eljuttatása, és utólag valóban megkaptuk, de ez rendkívüli módon megnehezítette a képviselők számára az érdemi vitát, hiszen nem lehetett tud ni, hogy mekkora kört érintenek az egyes ellátási formában bekövetkezett változások, és nem lehetett látni azt sem, hogy mekkora költségkihatással fog ez járni. Így nem lehetett megnézni azt sem, hogy a 2005. évi költségvetésben megfelelő összeg rendelkezé sre álle a tervezet végrehajtásához.
