Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3327 kormánypártok soraiban: Juj!) Az 1998 és 2002 közötti időszakról van szó. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ami pedig a mondandója legvégét illeti (Dr. Draskovics Tibor odamegy Gyurcsány Ferenchez és röviden konzultálnak.) , ha még mindig megtisztel a figyelmével egy percre... (Közbeszólások, zaj.) Ami pedig a mondandója legvégét illeti, miniszterelnök úr, arra kérem, hogy most a napirend előtti beszéde után ne siessen el megint a teremből, mint aho gy ezt tette a múlt héten is, hanem várja meg Pokorni Zoltán urat, hallgassa meg a napirend előtti hozzászólását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és úgy tisztességes, ha majd arra ad egy választ. Köszönöm szépen, elnök ass zony. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Herényi Károly frakcióvezető urat illeti a szó, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Frakcióvezető úr, öné a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Az egy jó dolog, ha a miniszterelnök napirend előtt él a szólás lehetőségével, és az is jó dolog, ha jó témákat választ e beszéd elhangzása során. Sajnos, azt kell tapasztalni, hogy az ön által felsorolt, illetve é rintett öthat kérdés lehet, hogy sürgős, de fontosságát tekintve eltörpül ahhoz az eseményhez képest, ami két hét múlva hét végén vár ránk: népszavazásra kerül sor. Méghozzá olyan népszavazásra kerül sor, ami a magyarság történetében, legalábbis újkori tö rténetében meglehetősen ritka. Egy olyan népszavazásra kerül sor, amikor magyarnak kell döntenie magyarról, és amikor jól tudjuk, hiszen a felmérések ezt mutatják, hogy a választópolgárok jó része, több mint 50 százaléka nem rendelkezik kellő információval , nem rendelkezik kellő tudással, nincs felkészülve arra, hogy erre a rendkívül súlyos, nemzetstratégiai szempontból nagy jelentőségű, a magyarság jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésre felkészült, erkölcsös és értelmes választ adjon. Az nagyon jó dolog, hogy miniszterelnök úr szólt a Londonban megtartott magyar kulturális eseményekről, de jó lett volna, ha szól arról is, hogy mit tett a magyar kormányzat a magyarságkép javítása érdekében, hiszen tudjuk, hogy ez év tavaszán Brüsszelben megjelent egy olyan kiadvány, és megrendeztek egy olyan kiállítást, ami a magyarságképet rendkívül negatív módon befolyásolta. Jó lett volna, hogyha erről szó esik. Szó volt a privatizációról. A privatizációról sem népszavazáson kellene dönteni és nem parlamenti viták során, hanem valami olyan nemzetstratégiát kellene kidolgozni, aminek az alapjait a Magyar Demokrata Fórum letette az asztalra. Ez a képviseleti demokrácia csődje, amikor a politikai döntéshozók nem képesek döntéseket hozni, hanem vitákat folytatnak a normális, k iérlelt, egyezségen alapuló döntések helyett. De visszatérve a jövő hét végi népszavazásra, amikor is két kérdésre kell a nemzet polgárainak igennel vagy nemmel válaszolnia, az egyik eltörpül a másikhoz képest. Az egyik kérdés, a nemzeti sorskérdés meghatá rozó lesz, csapdahelyzetben vagyunk. Ahogy Csapody Miklós mondta ezt a múlt héten napirend előttijében, egy hullámvasúton vagyunk, és ez a hullámvasút nagyon könnyen a mélybe vezethet minket, ahonnan nagyon nehéz lesz kivergődni. (13.30) Szerettem volna, h a a miniszterelnök úr arról is szól, hogy a két hét múlva sorra kerülő népszavazáson mit javasol, az ész vagy a szív döntsön. Nagyon nehéz kérdés ez, de ha a hatásait nézzük, akkor a mi véleményünk, a jobboldal véleménye és minden felelősen gondolkodó magy ar ember véleménye szerint - aki felelősséggel érez és gondolkodik a határokon túli magyar sorstársai iránt, aki szeretné, hogy nyolcvannégy évvel a trianoni tragédia után végre elvarrjuk azokat a sebeket, amelyek azóta fájnak és azóta feszítik a nemzet te stét - erre egyértelmű választ kell adnunk. Nagyon nagy baj, hogy ez a kérdés a jobb- és baloldalt megosztó témává silányult. Nagyon nagy baj,
