Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 22 (188. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
3326 szépen. Feltételezem, hogy miniszterelnök úr… igen, Varga Mihály frakcióvezetőhe lyettes úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön a mai napon cím szerint a piacgazdaságról kívánt beszélni. (Derültség a Fi desz soraiban.) Nos, mi hallhattunk itt az ön közel negyedórás beszédében kulturális hétről Angliában, hallhattunk arról, hogy a paprikaügyet hogyan fogadták az Európai Unióban, hallhattunk az iraki szerepvállalásról. Ezek nyilván mind érinthetik a piacgaz daságot, de talán helyesebb lett volna, ha valóban arról beszélünk, ami ehhez a címhez inkább hozzá tartozik. De ön megtette ezt a forint árfolyamának a kérdése kapcsán. Az elmúlt hetekben elég hosszú vitát folytattunk arról, hogy a monetáris tanács átalak ítása vajon segítie az emberek számára, hogy egy stabil és erős valuta legyen, amelyben a jövedelmüket kapják, amelyben a nyugdíjukat kapják, egy olyan eszköz legyen, amely mondjuk, a vállalatok eszközértékeit nem értékeli le, és amely minden magyar ember számára az ingóság, az ingatlan értékét megtartja. Elmondtuk, hogy itt önök saját magukkal is szembekerülnek, amikor gyengíteni kívánják a monetáris tanács függetlenségét. Emlékeztetném önt arra, hogy az önök által beterjesztett, 2005. évre szóló költségv etés indoklása tartalmazza azt a mondatot, miszerint a monetáris politika alakítása kizárólag a jegybank hatáskörébe tartozik. Nem az ön hatáskörébe, nem az ön kormányának a hatáskörébe, kizárólag a jegybank hatáskörébe, és ezt önök írták le abban az anyag ban, amelyet éppen most, ezekben a napokban tárgyal a parlament. Szeretném azt is hozzátenni, hogy nem érdemes a monetáris politika és a jegybank támadásával elterelni a figyelmet arról, amiről viszont önnek beszélnie kellett volna, és amiért valóban ön és az ön kormánya a felelős. Ez pedig azok a gazdaságpolitikai hibák, amelyeknek eredményeképp Magyarország az elmúlt években folyamatosan vesztett abból a pozícióból, amelyet a rendszerváltozás után 2002ig kivívott magának. Miniszterelnök Úr! Hadd idézzem önnek, ha már úgyis Londonban járt, az Economist összeállítását a középeurópai országokról - a legutóbbi szám , amelyben azt írja az Economist, hogy Magyarország gazdasági gyarapodását tekintve a keletközépeurópai térség leggyengébb állama. Nem így vol t ez, miniszterelnök úr, 2002 előtt! Arról volt szó, hogy Magyarország éllovas, Magyarországtól tanulni lehet. Az önök két és féléves kormányzása után úgy néz ki, hogy Magyarország ebből a szempontból ma már rosszabb helyzetben van. (Gyurcsány Ferenc odame gy dr. Kóka Jánoshoz, és röviden konzultálnak.) És idézhetném a makroelemzőket is, tisztelt miniszterelnök úr, ha megtisztel figyelmével. Idézhetném önnek azokat a makroelemzőket is, akik azt írják, hogy Magyarországon magas az államháztartás hiánya, lavin aszerűen nő az államadósság mértéke, hogy Magyarország ennek ellenére mégis azon országok közé tartozik, ahol ismét csökkent a reálbér. Miniszterelnök Úr! Önök nem ezt ígérték 2002ben. Ön nem ezt ígérte idén augusztusban és szeptemberben, amikor az ön kor mányprogramjáról vitatkoztunk. Ön ezzel ellenkező dolgokat ígért mind a nyugdíjasoknak, mind a bérből, fizetésből élőknek. Többet szerettünk volna tehát arról hallani, amiért valóban ön a felelős. Ön ehelyett újra a jegybank és a monetáris tanács kérdésérő l beszél. De ha már erről beszél, akkor tegye ezt tisztességesen, és magyarázza el végre az embereknek, hogy miért kell további exporttámogatást adni azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a munkája eredményeként az elmúlt évben 12 százalékkal nőtt az expo rt. Miniszterelnök Úr! Volt olyan gazdaságpolitika, amikor a forint négy év alatt folyamatosan és tartósan erősödött, az infláció mégis csökkent, az államadósság mértéke csökkent, az államháztartási hiány mértéke csökkent, a gazdaság pedig stabil és erős m aradt. (Zaj, közbeszólások a
