Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 17 (187. szám) - “Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön” című politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3269 az autóban az országutakon vagy az utcákon azt lehe t tapasztalni, hogy egyre több a rosszkedv, tán nő az agresszió is, nő a türelmetlenség egymás iránt. A kérdés tehát, hogy ebből mit tud a politika saját maga fölvállalni, és milyen megoldást tud nyújtani ezekre a kérdésekre. Itt van a szegénység és a bizo nytalanság kérdése. Szereti magáról azt mondani a politika, kivált a nagy pártok szeretik ezt mondani, hogy majd tessék hozzánk fordulni, majd mi megoldjuk ezeket a gondokat. Én azonban úgy gondolom, liberális, szabad demokrata politikusként, hogy a szegén ységre, a bizonytalanságra a legjobb válasz egy jó, stabil, erős gazdaság; a munkahelyek számának a növekedése nyújtja a lehető legjobb szociálpolitikát Magyarországon, mint ahogy a világ minden más országában is. Munkahelyeket kétféle helyről lehet adni, tud adni az állam, és amit az állam nem ad, az mind, mind, mind a magánszférában keletkezik, és föl kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy honnan kívánunk stabil szociálpolitikát, tehát munkahelyeket nyújtani. Úgy gondolom, hogy nem az állami részét, h anem a magánszférát kell megerősíteni, az a kérdés, hogy hogyan. Az elmúlt 14 évre visszagondolva azt tapasztalom, egyre nő az igény a politika részéről, hogy azt mondjuk a gondokra, hogy akkor osszunk el még többet. Ha nő a szegénység, ha nőnek a problémá k, osszunk még többet a népnek. Én azonban liberálisként azt gondolom, hogy nekünk mindannyiunknak arra kellene koncentrálnunk, hogy hogyan tudjuk az ország versenyképességét javítani. Ha megnézünk nálunknál sikeresebb országokat, az ír, a finn példát, ott azt látjuk, hogy egyetértés volt és még ma is egyetértés van a politikai erők között abban, hogy a fő cél a versenyképesség megteremtése, majd növelése, és ennek következtében ezek az országok valóban sikeresek. Szeretném egy paradoxonra felhívni a figyel müket, és szeretném ezt bizonyítani is. Amikor több elosztásról beszélünk, hogy hogyan lehetne a megtermelt javakat elosztani az emberek között, ez rövid távon nagyon kedvezőnek tűnik az emberek számára, hosszabb távon azonban ártalmas. És megfordítva: ha sikerül jobb versenyképességet elérnünk az országon belül, az lehet, hogy rövid távon kevésbé csábító, de esküszöm, hogy hosszabb távon ez adja az igazi megoldást. Jó lenne, ha ebben a Házban a versenyképesség és az emberek jóléte összefüggéséről néhány na gyon egyszerű igazságban meg tudnánk állapodni. (15.00) Ha egyetértünk abban, hogy nem az államnak kell munkahelyet adnia, akkor egyetértünk abban, hogy ezt a magánszférának kell megtennie, a vállalatoknak. És a vállalatok akkor tudnak pénzt fölhalmozni, h ogy ezt munkabérre költsék, ha el tudnak adni árukat, szolgáltatásokat. A vállalatok akkor tudnak eladni a piacon, ha a versenytársaikhoz képest jobb minőségben és olcsóbban tudnak eladni. Mi a jobb minőség feltétele? A jobb minőség feltétele - tehát annak a feltétele, hogy legyen pénz a vállalatnál, legyen bevétele, hogy tudjon munkabért fizetni, tudjon több magyar állampolgárt fölvenni , hogy legyen jó menedzsmentje, legyen egy felkészült szakembergárdája, ez összefügg az oktatás kérdésével, amire vissza fogok térni, és megint csak szükség van pénzre ahhoz, hogy jobb minőséget tudjon előállítani. Akkor tud egy vállalat olcsóbban eladni, tehát akkor tud a versenytársaihoz képest többet értékesíteni, ha a menedzsmentje jó, ha a költségei alacsonyabbak - ugy e belátjuk, gondolom, ebben a Házban ezzel mindenki egyetért, hogy minden termelési költség befolyásolja az értékesítést , tehát ha a munkabér alacsonyabb, és ha az állam terhei, az adók, az egyéb járulékok alacsonyabbak. Ezt pedig, tisztelt képviselőtárs aim, akkor tudjuk csak elérni, ha az állam kisebb, ha az állam olcsóbb, tehát kevesebb adót szed be, hogy ezáltal a vállalatok versenyképessége növelhető legyen. Mert ha a vállalatok versenyképessége nő, akkor nő a bevétel, tud bővülni, és több embernek tu d munkát adni, ezáltal a szociális feszültséget, a bizonytalanságot csökkenteni. Beszéltünk az oktatásról, mennyire fontos az, hogy Magyarországnak felkészült munkaereje legyen arra, hogy a vállalati sikerhez hozzá tudjon járulni. Az oktatás akkor jó, ha a fiatalok modern, a munkaerőpiacon használható tudást képesek magukba szívni, és önbizalmuk van. Ehhez képest,
