Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 20 (165. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
322 pedig az, hogy egy nyolcvan évvel ezelőtti, egyébként valóban tragikus döntést elmarasztaljunk. Trianon hatásaira kell megtalálnunk a választ, a gyógyírt kell megtalál nunk, és nekünk, a Szabad Demokraták Szövetségének, tisztelt Országgyűlés, az a meggyőződésünk, hogy Trianonra a választ az Európai Unió adja meg, ahol közöttünk, Kárpátmedence népei között a határok megszűnnek, és mindannyian az egységesülő Európa polgár aivá válunk. Néhány éven belül, tisztelt képviselőtársaim, Magyarország hét szomszédjából öten tagjaivá válnak az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy megszűnnek közöttük a határok. Marad mindössze két ország, Ukrajna és SzerbiaMontenegró, azonban tudjuk , hogy az ukrajnai törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, ezért csak egy ország marad, Szerbia. A kérdés tehát, amelyet föl kell tennünk saját magunknak, tisztelt Országgyűlés, hogy nem felelőtlensége, és végig vane gondolva az, hogy pu sztán egy ország kedvéért olyan népszavazást rendezünk meg, és igennel buzdítjuk a választani jogosultakat, amely hét országra fog kiterjedni, hét olyan országra, amelyek közül ötre már nem lesz semmifajta pragmatikus kihatása a népszavazásnak. De végiggon doltáke, képviselőtársaim, amikor igen szavazatra buzdítják az egyébként támogatóikat, hogy milyen hatása lesz egy esetleges igennek a magyar költségvetés helyzetére? (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Végiggondoltáke azt, hogy milyen hatása l esz a magyar társadalombiztosításra? Végiggondoltáke azt, hogy milyen hatása lesz a magyar egészségügy helyzetére? Vagy úgy gondolják, képviselőtársaim, hogy a társadalombiztosítás, az egészségügy olyan kiváló helyzetben van Magyarországon, hogy felelőtle nül el lehet fogadni azt, hogy nem tudjuk, még hányan, ebbe bekapcsolódjanak? De beszélhetnék az ingyenes oktatásról és persze az elvándorlásról, hiszen egy mai jelentésből tudjuk, hogy az erdélyi magyarság 14 százaléka azt mondja, hogy ha megkapja a kettő s állampolgárságot, akkor elvándorol, de egyébként nem Magyarországra, hanem rajtunk keresztül Nyugatra. Tisztelt Országgyűlés! Ezek az okai annak, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a felelőtlen népszavazást, pontosabban: a népszavazáson az igent nem támogatja. De válaszolnom kell arra a kérdésre is, hogy mit támogat az SZDSZ. Az SZDSZ támogatja az Európai Unió további bővítését, mert ebben hiszünk, és támogatjuk azt, hogy addig is a nemzetközi szervezetek - az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Unió - a jövőben nagyobb figyelmet fognak fordítani a kisebbségi ügyekre, és ha ezt elérjük, tisztelt elnök asszony, akkor ez mind a kormányzati, mint pedig a parlamenti diplomáciának igen nagy sikere lesz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt ok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kormány nevében Kovács László külügyminiszter úr kíván válaszolni. Önt illeti a szó. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én azt gondolom, ne m jó, hogy ha egy képviselő egy ilyen súlyú kérdéssel kapcsolatban fölvet néhány gondolatot, akkor azt az ellenzéki oldal bizonyos - alapzajnak is beillő - morgással kíséri. Én azt gondolom, valamennyiünk felelőssége, hogy egy ilyen kérdésről ne érzelmi al apon, és főleg ne belpolitikai megfontolások szerint döntsünk, hanem felelősen, talán olyan felelősséggel vagy legalább olyan felelősséggel, amilyennel a Fidesz mérlegelte ezt a kérdést, amikor kormánypárt volt. (Domokos László közbeszól.) (A jegyzői szék ben Vincze Lászlót dr. Vidoven Árpád váltja fel.) Mindenekelőtt szeretném tisztázni azt a félreértést, hogy sokan kettős állampolgárság megadásáról beszélnek; a kérdés nem az, Magyarország nem tud kettős állampolgárságot adni, Magyarország magyar állampolg árságot tud adni. Az, hogy elismerie a magyar jogrend a kettős vagy többes állampolgárságot, ez az igazi kérdés, és erre a XIX. század vége óta igen a válasz, a magyar jogrend elismeri a kettős és többes állampolgárságot. Kérdés az, hogy hogyan lehet megs zerezni a magyar állampolgárságot annak, aki ezzel nem rendelkezik. Ennek megvannak a
