Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
298 amelyen az előző kormányzat nagyon szeretett kibe járni, és ezért volt fontos számunkra, hogy a csatlakozás id őpontjára megalkossuk az új közbeszerzési törvényt. Ahogyan a Közbeszerzések Tanácsának beszámolója a közbeszerzési gyakorlatot értékeli, és amilyen áttekintést ad a tanács és a döntőbizottság munkájáról, tevékenységéről, úgy gondolom, az mélyíti, erősíti a bizalmat a közbeszerzés intézménye iránt. Úgy érzem, a jelentés hozzájárul a beszerzési kultúra fejlődéséhez. Fontosnak tartom, hogy a jelentés hitet tesz a közbeszerzési törvény társadalmi hasznossága mellett. Persze, úgy gondolom, e kijelentésemnél sok an csodálkozhatnak, hogy miért kell ezt mondani, hiszen kilenc évvel vagyunk a közbeszerzési törvény elfogadása után. Azért kellett kiemelnem az előző mondatot, mert sajnálatosnak tartom, hogy vannak, akik megkérdőjelezik azt, hogy mára a közbeszerzés a kö zpénzek elköltésének elfogadott módszere lett, ahogyan azt az elnök úr is idézte a jelentésből. A Magyar Demokrata Fórum elnök asszonyának - elnézést kérek, hogy az elnök asszony most éppen fenn ül a pulpituson - volt egy nyílt levele, amelyet a gazdasági bizottság elnökéhez intézett, és ebből szeretnék idézni. “Az egykoron megbízhatónak, körültekintőnek minősített közbeszerzési eljárás mintha nem töltené be a törvényhozó által megjelölt célt, nevezetesen, hogy a közpénz a legnagyobb biztonságban legyen.” N os, ellentétben a fenti vélekedéssel, én inkább a jelentés megállapításait osztom, vagyis azt, hogy a törvény visszatartó erőt jelent, átláthatóvá teszi a szerződéseket, tisztességes versenyfeltételeket ír elő, jogorvoslati lehetőségeket biztosít és nyilvá nosságot teremt. Elfogadom a jelentés azon álláspontját is, hogy a visszaélések, az esetleges hibás gyakorlat visszaszorítására önmagában egyetlen jogszabály sem lehet képes. Van egy olyan érzésem - Szalay képviselőtá rsam is utalt bizonyos vélekedésekre , hogy bizony, sokan talán nincsenek tisztában a hatályos közbeszerzési rendszerrel. Talán ezért is fogalmazódott meg a gazdasági bizottság felé az a javaslat, amelyről Kékesi Tibor képviselőtársam szólt, hogy bizony, ilyen központosított közbeszerzési hivatalt kellene létrehozni ebben az országban. Igaz, ahol én találkoztam ezzel a gondolattal, ott nem lett körülírva az intézmény tartalma, de belegondoltam abba, mi történne, ha egy központosított hivatalnak 45 ezer el járást kellene lebonyolítania. Egy ilyen hivatal felállítása sem ésszerűnek, sem célszerűnek nem tekinthető. Sokkal inkább szükség van arra, amit a tanács javasol: szükség van a folyamatba épített ellenőrzésre, a megkötött és esetleg módosított szerződések , a teljesítések szerződés szerinti ellenőrzésére. Azzal is egyetértek, hogy a jövőben kiemelt szerepet kell kapnia az oktatásnak, a képzésnek egyáltalán a közbeszerzési kultúra fejlesztésére. Tisztelt Elnök Úr! A beszámolóhoz néhány észrevételt is szeretn ék tenni, lehet úgy is fogalmazni, hogy némi kritikai észrevételt. Bizonyos tekintetben hiányérzetem támadt. A tanács a korrupció elleni küzdelemben nem csupán a szabályozást tartja az egyetlen eszköznek. Ezt én is osztom, hasonlóan vélekedünk. Kinyilvánít ja a jelentés, hogy nincsenek a törvény szigorítására vonatkozó elgondolásai; ezzel is egyetértek. Ugyanakkor szívesen láttam volna, hogy milyen eszközöket lát alkalmasnak, a korrupcióval szembeni hatékony módszernek, milyen szerepet szánt önmagának a nega tív társadalmi jelenséggel kapcsolatos fellépésben. A másik megjegyzésem a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozik. (11.30) Szóba hozza a jelentés, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolán oktatásokat hajtanak végre. Ehhez képest két megjeg yzést szeretnék tenni, itt is hiányérzetről szólok. Az előadások tartásán túl jó lett volna, ha kifejtésre kerül, hogy milyen tevékenységet fejtett ki a tanács a közbeszerzési képzésben érintett oktatási intézmények keretei között zajló oktatás koordinálás a terén, esetleges szakmai minősítésének kialakítása tárgyában. A beszámoló említést tesz arról, hogy ki kell alakítani a hivatalos közbeszerzési tanácsadóvá válás feltételeit és az ezzel összefüggő képzést. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói minőség eln yerésének egyik feltétele az úgynevezett akkreditált képzésben