Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 15 (185. szám) - Mécs Imre (SZDSZ) - az informatikai és hírközlési miniszterhez - “Napfényre a közérdekű adatokkal” címmel - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2958 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Megkérdezem az interpelláló képviselőt, hogy elfogadjae az államtitkár úr válaszát. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm. Államtitkár úr, örülök annak, hogy az Országgyűlést, valamint a tévénézőket és a rádióhallgatókat egyaránt megnyugtatta, hogy a tél előtt biztosított a magyar állam teljes szintű energiaellátása gá zban, olajban és minden szükségesben. Tájékoztatni szeretném az Országgyűlést arról is, hogy a gazdasági bizottság a múlt héten Pakson kihelyezett ülést tartott, és úgy tűnik, egy nagyon fontos kérdésben, az atomerőmű hosszú távú működtetése feltételeinek a biztosításában - amely a villamos energia árára lesz jelentős hatással a jövőben - közös megegyezés lesz. Úgy tűnik, hogy hosszú távon rendeződnek, konszolidálódnak az energetikával kapcsolatos viták, és hosszú távon biztosított e fontos iparág Magyarors zágon. Köszönöm, elfogadom a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) Mécs Imre (SZDSZ) - az informatikai és hírközlési miniszterhez - “Napfényre a közérdekű adatokkal” címmel ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Mé cs Imre, az SZDSZ képviselője, interpellációt nyújtott be az informatikai és hírközlési miniszterhez: “Napfényre a közérdekű adatokkal” címmel. Mécs Imre képviselő urat illeti a szó. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Valóban, napfényre a közérd ekű adatokkal! A szabadságjogok tekintetében új korszakhoz érkeztünk, a XIX. századi sajtószabadságot, a XX. századi médiaszabadságot a XXI. században az információs szabadság követi, amelyek egymásra épülő és kiegészítő fogalmak. Mit is jelent valójában a z információ? Egyetértek azzal, hogy az információ hatalom, ha keveseké, és erő, ha mindenkié. Az Egyesült Államokban az 1966os Freedom of Information Act, vagyis az információ szabadságának a törvénye a hozzáférés számos fokozatát biztosítja, a kötelező publikálástól kezdve az állandó hozzáférhetővé tételen át a kérelemre történő hozzáférhetővé tételig. Az 1996os módosítás pedig már előírta azt is, hogy a kötelezően hozzáférhetővé teendő anyagok esetében egy éven belül nyilvánosságra kell hozni az adatok at számítógépes hálózati úton, ezzel megteremtve az elektronikus olvasószobát. NagyBritannia azon országok egyike, ahol már sokéves gyakorlat tanúskodik erről. Észtországban pedig az információszabadságtörvény rendkívül részletesen szabályozza a közzétét eli kötelezettséget. Magyarország a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel az információszabadság, azaz a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szabályozása terén a maga idejében jelentős volt, de mára kiderültek komoly hiányosságai. A XXI. században érvényre kell juttatni az elektronikus információszabadság szempontjait is. A demokrácia feltétele a nyilvánosság. Elsődleges céllá kell tenni, hogy az állami intézményrendszer működése minél átlátható bb legyen, az állampolgárok valóban személyes adatai pedig minél védettebbek. Információszabadság nélkül nincs demokrácia. Az elektronikus információszabadság nem csupán a közérdekű információkhoz való hozzáférési utak egyike, hanem a demokratizálódásnak, az információszabadság tényleges érvényesülésének és ezáltal a negatív dolgok, a korrupció visszaszorításának is eszköze.
