Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 14 (164. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2003. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló orszá... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
294 közbeszerzési eljárásba vetett hitünkön, a közbeszerzési eljárás tisztaságán és becsületességén. Hiszen olvashatunk és hallhatunk különféle médiák ban ezzel kapcsolatos, nem éppen szívet melengető történeteket, amelyeknek egy része elképzelhetően igaz, azonban mindez nem jelenti azt, hogy az intézmény vagy éppen az ezzel foglalkozó törvény lenne rossz, használhatatlan. (11.00) Úgy gondolom, a kotta j ó; az, hogy néha a zenészek belőle hamisan játszanak, nem azt jelenti, hogy a kottát el kell dobni. A rendelkezésünkre álló törvény - ez eddig a parlamenti vitából is kiderült - elfogadható, sőt, talán merészebben is fogalmaznék: jónak mondható. Ami problé mát észlelünk, az inkább az alkalmazás, az ellenőrzés és a szankcionálás területén mondható el, és persze az is kétségtelen, hogy ahhoz, hogy a törvény minél hatékonyabban tudja kifejteni áldásos hatását, szinte folyamatos igazításra van szükség nálunk is meg más országokban is. Nálunk ’95ben született meg a közbeszerzésről szóló alaptörvény, és gyakorlatilag azóta minden évben módosítottuk. Az elmúlt évben éppen háromszor - mint erről már itt szó esett a vitában , hiszen módosítottuk a költségvetési törv énnyel, az úgynevezett üvegzsebtörvénnyel, és módosításnak nevezhető az is, hogy megszületett az új közbeszerzési törvény, mint egy totális módosítás. Sőt, már előttünk van a törvény újabb módosítása, amit épp a napokban kaptak meg a képviselők az igazságü gyminiszter úr előterjesztésében, melyből vélhetően még ez évben vagy a jövő év elején egy újabb törvénymódosítás lesz. Ez azonban a szokásostól eltérően alapvetően nem annak köszönhető, hogy rosszul mérjük föl a helyzetet, rossz törvényeket hozunk, rossz alapfeltételekből kiindulva rossz döntéseket hoz a parlament, ami persze megesik gyakorta. De ebben az esetben sokkal inkább arról van szó, hogy a magyar közbeszerzési törvény változtatásaival igyekszünk harmonizálni jogszabályunkat az európai uniós irány elvekkel, és mivel az Európai Unió sincs láthatóan megelégedve az Európai Unióban meglévő közbeszerzési törvények hatékonyságával, vagy legalábbis mindig talál tökéletesítésre szoruló részt, az Európai Unió is újabb és újabb irányelveket vagy irányelvmódo sításokat fogalmaz meg, a dolog természetéből fakadóan pedig nekünk ezeket alkalmazni, harmonizálni kell, május 1je óta meg különösen. De talán nem is baj, hogy ez így van, hiszen ez a közös törekvés mind európai uniós szinten, mind hazai szinten azt muta tja, hogy igyekszünk utánamenni és a lehető legjobban biztosítani azt, hogy a közbeszerzési törvény és a közbeszerzési eljárás valóban a tőle legjobban elvárható módon működjön, hatékony, átlátható, nyilvános és egyenlő esélyt biztosító legyen. A vita sorá n rengeteg szám került idézésre, és aki a vitánkat esetleg követi, az bizonyára ezeket a számokat nehezen tudja követni, ezért én nem annyira egykét számot ismételnék el - bár óhatatlanul talán ez is elő fog fordulni , hanem inkább a tendenciákat emelném ki. Szinte minden felszólaló, mondhatni, minden felszólaló előadásában hangot kapott, hogy miközben 1995 és 2002 között a közbeszerzési eljárások száma, és értéke folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott, addig 2003ban úgy tűnik, hogy megtorpanás történ t, hiszen az elmúlt évben 2002höz viszonyítva csökkent a közbeszerzési eljárások száma és csökkent a közbeszerzési eljárásokkal odaítélt befektetések értéke. Ez kétségtelenül így van. Berényi elnök úr röviden kitért arra, hogy ennek jól nyomon követhető o kát látszik jelenteni, hogy 2002ben egy hirtelen újdonságként megjelent az autópályák közbeszerzési versenyeztetése, és ez nem jelenti azt, hogy ez a versenyeztetés, ami nagy tömegű megrendelést jelent minden évben, így fog ismétlődni. Célzást tett arra i s, hogy bizonyos takarékossági intézkedések következtében 2003ban bizonyos költségvetési visszafogottságra került sor. Én azt gondolom, hogy ez utóbbi nem általában igaz, hanem ha a jelentésbe belenézünk, láthatjuk, hogy ez az érvelés mennyire alátámaszth ató. Hiszen ha a központi költségvetés közbeszerzési értéke közel a harmadára csökkent 2002ről 2003ra virradóan, a helyi önkormányzatoknál pedig körülbelül a 60 százalékára, akkor azt láthatjuk, hogy itt valóban jelentős takarékossági intézkedést valósít ott meg a kormány, ami visszaköszön abban is, hogy kevesebb pénz került odaítélésre közbeszerzések formájában is. Ezt lehet vitatni, meg lehet rosszallóan megemlíteni
