Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH IMRE (Fidesz):
2911 Az állattenyésztés helyzetéről pedig jobb nem beszélni, hiszen ha úgy vetjük fel okokozati összefüggésben a kérdést, hogy miért van gabonaválság: mert gyakorlatilag az állatállomány úgy alakult, csökkent, ahogyan alakult, ez pedig azért történt, mert a feldolgozóipar sajátos tulajdonosi körbe, kézbe került. Ez pedig azzal a céllal történt, hogy végeredményként a magyar föld bizonyos körök kezébe kerüljön kizárólagosan. Sertésterületen: a falusi ember szent állata volt, tudjuk, a sertés, minden falusi porta velejárója volt a sertésól, nevelt, hizlalt, tenyésztett. No persze, ez a múlté. Miért is kellett a sertéshizlalás vidéken? Azért, mert megélhetési forrás volt, azért, mert alacsony nyugdíjjal rendelkezők, jövedelempótlón lévők, munkanélküliek fontos jövedelemkiegészítője volt, és azért, mert minden falusi ember számára adottság volt. Mi a helyzet most? A kistermelőktől a szegedi Pick szinte egyáltalán nem vásárol. A Gyulai Húskombinát 1015 százalékos arán yban vásárol; kezemben tartom annak vezérigazgatója nekem ebben a témában címzett kimutatását. Gondoljunk bele, hogy mit jelent ez a vidék számára! Szarvasmarha: eltűntek a falvakból a tehenek, nincsenek tejcsarnokok, oda ez a megélhetési forma is. A tejet a parasztember a mindennapos pénzbevételének tekintette. Előző hozzászólásomban elmondtam, hogy az önök ideje alatt most éppen választókörzetemben 11 településen 12 tejcsarnok szűnt meg, zárt be, és ez már nem fog visszatérni. Válasz: álljon át húsmarhára a magyar paraszt. Nem tud! Pár darabos tartás húsmarhából nem megoldás. Erre azt mondja a szakma: hizlaljon bikát. De tehénszaporulat helyett, közismert, nincs bika. Ezt a tornamutatványt eddig még senki nem mutatta be. A baromfisok - tojás, csirke, lúd, kacsa, toll - problémája mindenki előtt világos. Itt van a békéscsabai Barnevál ügye, itt van a HajdúBét elhúzódó ügye, mely családok ezreit érinti, amelyek már tönkrementek és még fognak is. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem esett szó a mai napon olyan zava ró tényezőről, mint a Natura 2000 program, senki nem szólt róla. Potom kétmillió hektárt érint Magyarországon, amit kvázi kivonunk termelés alól. Ebből durván 700 ezer hektár az, ami a tíz nemzeti park területét adja, és 1,3 millió hektár pedig ide kerül b esorolásra. Erősen korlátozott lesz a termelés ezeken a területeken. Nem tudjuk, e korlátozással milyen arányban fognak majd állni az ellentételezések. Semmit nem tudnak erről a gazdák, ebbe nincsenek bevonva. Megengedheti egy agrárdominanciájú ország, hog y kétmillió hektárt kivonnak így a forgalomból vagy korlátozzák a használatát? Végül is ez hova fut ki? Védettség van vagy lesz bejegyezve a nyilvántartásba a tulajdoni lapok mellett? Elővásárlási jogot fog majd valakinek biztosítani? És végül vezethet kis ajátításhoz? Ezekre a kérdésekre a gazdálkodók a mai napig nem kaptak választ. Kis Zoltán képviselőtársunk nagyon helyesen hozzászólásában is önkritikusan kormánypárti politikusként felvetette, hogy egységben kellene kezelni a magyar tájat, az embert, a ma gyar mezőgazdaságot, a vidék megtartóképességét. (17.40) És felvetette azt is, hogy a falugazdászhálózat és a vidékfejlesztési hivatal néha mintha szembemenne egymással - zavarba ejtő , és önök azt mondják, hogy esélyt a falunak, a magyar vidéknek. Az pe dig egyszerre agrárium, növénytermesztés, állattenyésztés, az erre épülő, ebből kiinduló, ebből gyökerező magyar falusi életmód, amely nem nélkülözheti az iskolát, amit önök most bezárni szándékoznak normatívacsökkentés okán, a templomot, a boltot, a vasut at. Éppen Békés megyében hihetetlen kalandozásba szeretnének kezdeni, vasúti szárnyvonalak leállítását, önkormányzatoknak való átadását tervezik. (Gőgös Zoltán: 2003as a jelentés!) A kis postákat bezárják vidéken. A vidék egészét, amikor kistermelésről, a gráriumról beszélünk, ebben a komplexitásban vidékfejlesztésként kellene felfogni, de aki ebben a jelentős anyagban ebből a témakörből egyetlen sort is talált, az egy Jelky Andrással ér fel vagy egy Kolumbusz Kristóffal, és a nagy felfedezők közé fog kerül ni - ebben értünk egyet Kis Zoltánnal is.
