Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2907 húsmarhatartók, mert a tehén után jár, azt hiszem, 85 liter a tejelő és a húsmarha esetén, és akik hízómarhával foglalkoznak, egyébként azok is felhasználják a gázolajat, energiát használnak fel. Valami lyen mértékben talán szerencsés volna, ha őket is megtámogatnánk, hiszen a bőrben eladott kukorica ezért fogja bebizonyítani, hogy nagy szükség volna rá, és nagyobb figyelmet kellene fordítani a hízómarhatartókra is. Tudom, hogy nem sok, a számuk folyamato san fogy, és ezen is el kellene egy picit gondolkodni. Az áfatörvény már többször előjött. Azért egy dologra fel szeretném hívni az államtitkár úr figyelmét, nevezetesen arra, hogy a kompenzációs felárak esetében... - tehát az általános áfakör 12 százalékr ól 15 százalékra emelkedett, és a kompenzációs áfa 12 százalék maradt. Tehát azok a vállalkozások, őstermelők, akik egyébként nem áfakörösek, jó volna tisztán látni, hogy gyakorlatilag az áfamérlegük mit mutat, hiszen a villamos energia, a gázolaj áfája a 25 százalékosban van, a gépek alkatrészek szintén a 25 százalékosban vannak. Elképzelhető egyébként az is, hogy azok az őstermelők vagy azok a vállalkozások, amelyek nincsenek áfakörben, árbevételük alapján jelentős áfaterheket viselnek, ezért a kompenzáci ós áfavisszatérítést felül kellene vizsgálni. Hitelgondozás: ma már sok szó esett arról ebben a Házban, hogy a magyar mezőgazdaságnak jelentős hitelállománya van, mintegy 400 milliárd forint. Ezt van, aki hitelcsapdának nevezi, van, aki annak nevezi, hogy ez a fejlődés egyik feltétele, hogy jelentős hitelekhez lehetett jutni. Kérem szépen, ez majd attól függ, a gazdálkodásnak vane olyan eredményessége, hogy ezt simán vissza tudjuk fizetni. Ha van olyan eredményessége, akkor ez nem hitelcsapda, ha nincs ol yan eredményessége, akkor ez hitelcsapda. Ezen nem lehet nagy akadémiai vitát rendezni. Mindenesetre azért arra a véleményükre szeretném önöket emlékeztetni, hogy a 63 milliárdos hitelkonszolidáció esetén azt mondták, azért van erre nagy szükség, mert az O rbánkormány idején már elérte a 350 vagy 320 milliárdot a mezőgazdaság hitelállománya, és el kell belőle engedni. Ennek ellenére el is engedtek, és mégis felment. Én tudom, hogy milyen tételekből, de azért az a veszély, amelyre hivatkoztak, hogy sok a hit elállomány, ha sok volt a 320 milliárdnál, akkor talán a 400450 milliárdnál is soknak lehet ezt nevezni. A mezőgazdaság bruttó kibocsátása mintegy 1300 milliárd. Ma már valaki idézte ezt a régi mondást, talán Karsai képviselőtársam, hogy régen a gazdálkod ók úgy gondolkoztak, hogy egy termés a határba, egy a magtárba, egy a bankba, egy az istállóba. Ma ez nem így van, hanem úgy, hogy egy termés a határba, annak a fele a banké, de legalább az egyharmada, ezt tapasztaljuk. És az is régi közmondás egyébként, h ogy a hitel velünk együtt ül le az asztalhoz, minden gazdálkodóval, lehet kicsi vagy nagy, egyéni vagy társas vállalkozás, és először ő vesz az asztalról, mert a bankok irányába mutatott felelőssége mindenkinek megvan. Többen mondtak véleményt a mezőgazdas ág aktívumáról, amely örvendetesen több mint 300 milliárd forint, és ez nagyon jó dolog. Egyes vélemények szerint ez az aktívum, amelyet a mezőgazdaság felmutat, akkora, amiből a magyar energiaszükségletet meg lehet vásárolni. Ez azért egy fontos dolog. Am i kapcsán számomra ez több mint aggályos, hogy akik előállítják ezeket a mezőgazdasági termékeket - és ma már ezt többen mondták , rendkívül rosszul vannak fizetve. Hasonló kaliberű munkáért, mint amit a magyar mezőgazdaságban elvégeznek, egy energiaszekt orban dolgozó személy háromszor - nem 30 százalékkal, háromszor - többet kap, és azzal az energiával dolgozik, amelyet a mezőgazdaság... - kereskedelmi mérlegként be lehet hozni az országba, különösebb teher nélkül is. (17.20) Ha arról az oldalró l vizsgáljuk meg, hogy az összmagyar mezőgazdaságnak van egy eredményessége, vajon ennek az összeredménynek hány százaléka adódik abból, hogy átlag alatt keresnek a mezőgazdaságban dolgozók: a nemzetgazdaság átlagának mintegy 6065 százalékát érik el a ker esetek. Ha ezt kiegészítenénk csak 100 százalékra, akkor bizony mekkora eredményességet mutatna ki a magyar mezőgazdaság? Ebből az derül ki, hogy kormányok ide, kormányok oda, az
