Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2906 JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A hozzászólásomat azzal szeretném kezdeni, jobban örültem volna, ha a miniszter úr is végighallgatta volna a vitát, de egy miniszternek is lehet más dolga, mint a mezőgazdaságról szóló jelentés meghallgatása. A hozzászólásomban mintegy tizenöt témát szeretnék érinteni (Pásztohy András: Csak?) , ezért igyekszem összefogott és rövid lenni. Az első, ami nagyon fontos, és hiányolom ebből a beszámolóból, hogy nem szerepel az energiaárak hatása, alakulása a mezőgazdasá gra. Kérem, ha erre lehetőség van, a következőkben tegyük meg. Mindnyájan, akik itt vagyunk, jórészt részesei vagyunk a mezőgazdaságnak, és tudjuk, hogy a '80as évektől bekövetkező energiaárváltozás egyébként nagyon komoly hatással van a mezőgazdaságra, most is egy ilyen energiaárváltozás előtt vagyunk. Egy másik témát szeretnék megemlíteni az államtitkár úrnak, az állami földek földhaszonbérleti szerződéseivel kapcsolatban azt találtam a beszámolóban, hogy mintegy 1968 földhaszonbérleti szerződést jegyz ett a Nemzeti Földalap 424 118 hektárt magában foglalóan, és 1 milliárd 478 millió forint bevételt realizál ebből. Ha a számokat elosztjuk egymással, akkor hektáronként 3500 forintért lehet állami földet bérelni, ami durván leszámítva átlagaranykoronára 2 30 forint aranykoronánként. Azt szeretném ebből kihozni - egyébként ez nem világlik ki az anyagból , hogy ezek milyen minőségű földek; lehet ebben sok rét, legelő, rossz minőségű föld is, sőt biztos is, hogy benne van. Mindenesetre azért más információkbó l is az a tapasztalatom, hogy jó állami földet bérelni jó üzlet egyébként, mert olcsóbb, mint a szabadpiacon, és a volt állami gazdaságok, amelyek most privatizáció alatt vannak, azért nagyon kedvező földbérleti szerződésekkel vannak megáldva, sokszor olya n kedvezőekkel, hogy az számukra már eredménynek is elég volna, mint amennyire meg vannak kedvezményezve. Ha lehetne - bár sokszor ciklusokon és kormányzatokon átívelő földbérleti szerződések vannak, melyek 910 évesek , mégis jó volna ezt felülvizsgálni, és valami más rendszerre áttérni. A 2003. év a tejkvótafelvásárlás éve is volt, amikor azoktól a termelőktől, akik egyébként nem kívántak tejtermeléssel foglalkozni, felvásárolták a tejkvótát, és újra elosztották. Már az is probléma, hogy valakiktől fel kellett vásárolni a tejkvótát, hiszen Magyarországon nincs megoldva a tejbegyűjtés rendszere, míg a szomszédos országokban megvan. Ez egy fejlődési sajátosság, amely a nagyüzemi gazdálkodásból adódott, és a kisebb termelőkhöz nem járnak ki a tejbegyűjtők, a multinacionális vállalatok nem vállalják ezeket a költségeket. De azért a tejkvótaértékesítésnél is becsúszott egy kis hiba, államtitkár úr, nevezetesen, hogy a legkisebb tétel, ami lehetett az ipari célra, tehát a tejfeldolgozók számára termelt tejnél, 50 ezer liter volt, ha nem tévedek. Az a kisebb gazdálkodó, akinek esetleg már volt 100150 ezer liter tejkvótája, és valamennyivel, 2030 ezerrel szerette volna növelni a termelését, nem tudta megtenni, mert legalább 50 ezret kellett vállalnia. Egy adott körülmények között gazdálkodó magánszemély nem biztos, hogy a férőhelyet olyan arányban tudja bővíteni. Ha van valamennyi férőhelye, arra szeretne tejkvótát venni. Ez nem jelenti azt, hogy annak pont 50 ezer liternek kell lennie, ez lehet 2030 ezer is, é s attól még lehet, hogy rentábilisan gazdálkodik, hiszen már 150 ezer literes tejkvótája volt. Ezekre is oda kellett volna egy picit figyelni. Az agrárolló bármilyen híreszteléssel ellentétben azért az elmúlt évben, tehát a 2003. évben is nőtt, hiszen a rá fordítások 121 százalékot értek el, a termelői árak 110 százalékot, ez több mint 12,5 százalékos agrárollónyílás, egyébként annak ellenére, hogy a gabonaárak 2003ban jelentősen emelkedtek. Ha ez nem következett volna be, ez az agrárolló még nagyobb lenne. Így kell értékelni ezt a helyzetet. A gázolaj jövedékiadóvisszatérítése egyébként valóban nőtt, azt hiszem, 90 literről 95 literre, és ez örvendetes dolog. Én figyelmébe ajánlanám az államtitkár úrnak is, hogy már hosszú vita a mezőgazdaságban, hogy a hí zómarhaelőállítók egyébként ki vannak maradva; nem a
