Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ELNÖK (Harrach Péter): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
2865 vállalkozások száma, ezen belül különösen az egyéni vállalkozások száma, kétezerrel, mert ez is mutatja azt, hogy érdemes vállalkozóként bejelentkezni, nem életcél, hosszú távú életcél, hogy valaki akár adómegkerülő, akár ügyeskedő technikákkal is - lásd őstermelő, családi szétosztás, egyebek - próbálja az életnívóját fenntartani vagy növelni, hanem lát perspektívát abban is, hogy adózva, ellenőrzött, szigorúbban ellenőrzött körülmények között gazdálkodh at, és látja azt az előnyt is, amit az uniós rendszer hozhat, hogy ha valakit regisztrálnak, akkor az kérhet is és tarthatja is a markát. Ennyit általánosságban. És én egy ágazatról, egy nagy területről szeretnék szólni, megítélésem szerint ez egy perspekt ivikus ágazat: ez a kertészet. Erről nemcsak azért szólnék, mert ez az alapvégzettségem is, hanem tényleg én magam is perspektivikus területnek látom, bár hozzá kell tenni - és itt a kétperces kapcsán is elmondtam , hogy esetenként a táblázatos kimutatáso kban, elemzésekben ez csak akkor számolható ki vagy akkor hozható ki, hogyha az ember mélyebben a számok mögé néz. Tehát a következő évi agrárgazdasági jelentésben, ne adj' isten, érdemes lenne ennek a területnek a számait is jobban összefogni, jobban érté kelni. Mi tartozik a kertészeti ágazatba? Igazából a zöldség, gyümölcs, szőlő, dísznövény, illetve a rá épülő faiskolai termesztés. És ha azt nézzük, hogy 2003ban Magyarországon előállítottak 1,6 millió tonna zöldséget, ez a világ termelésének 0,2 szá zaléka, de 117 ezer hektáron tették ezt, hozzá lehet persze tenni, hogy nézzük meg a nálunknál sokkal, de sokkal rosszabb természeti adottságú Hollandiát, ahol ugyanez a mennyiség 3,7 millió tonna, és a világ zöldségtermeléséből 0,5 százalékkal részesedhet , hogy mennyi lehetőség és jövő van ebben az ágazatban, ha az egyéb környezetet is sikerül, mondjuk, a hollandhoz igazítani, legyen ez közgazdasági, legyen ez piaci és egyéb téma. Gyümölcsből 1,3 millió tonnát állítottunk elő, ami a világ termelésének 0,3 százaléka, 98 ezer hektárt műveltek. Szőlőből 523 ezer tonnát, ez a világ szőlőtermelésének 0,8 százaléka, 93 ezer hektár. Nézzük meg Ausztria adottságait, amelyik 0,2 százalékkal van csak elmaradva a világbeli részesedéssel, de ha a lehetőségeinket, termé szeti adottságainkat nézzük, akkor még mennyi perspektíva lehetne ebben az ágazatban is. Külön a dísznövényre nincs kimutatás, de ha megnézzük, hogy Hollandia mennyi virág és dísznövény előállítására képes, és mik a lehetőségeink, akkor ebben is é rdemes, és láthatunk is jövőt. És ami még nagyon fontos, hogy itt viszonylag kis területen lehet óriási értékeket teremteni, viszonylag kis területen lehet sok embernek kenyeret biztosítani, munkát biztosítani. (14.10) Ha ezen ágazat megítélését nézzük, ak kor jelenleg a mezőgazdasági mintegy 1500 milliárd kibocsátásából a kertészeti ágazat 260 milliárd forinttal részesedik, ami viszont biztató, hogy enyhén növekvő tendenciát mutat. Mint mondottam, nagyon szeretném, ha ez a tendencia nemcsak enyhén növekedő, hanem ennél erősebb lenne. Nőtt - az alapanyagtermelésnek köszönhető - az élelmiszeripari feldolgozása is. Persze, mitől lesz perspektivikus egy ágazat? Attól, ha a megtermelt áruját el is tudja adni a piacon és érdemes termelni. Ilyen szempontból pozit ív folyamatnak tekintem, hogy a 3/2003. számú rendelet elősegítette a tészek - termelőértékesítő szervezetek - alakítását, és mára már száz körül vannak, 21 milliárd körüli árut forgalmaznak. Hozzá kell tenni, hogy az uniós 40 százalék helyett csak 10 szá zalékos a forgalom lefedettsége, tehát bőven van még mit tenni. Ha a termelői kiszolgáltatottságról beszélünk, ha a termelők nem fognak össze, ez a kiszolgáltatottságuk továbbra marad, ha nem érik el legalább az uniós 40 százalékos átlagot. Ugyanígy pozití v tendenciának veszem, hogy 662 bész és 108 termelői csoport alakult. Ha ez az önszerveződés ebben az ágazatban is összejön, megerősödik, akkor képviselhet olyan gazdasági erőt, mint amilyent az állattenyésztési ágazatban Dánia, a növénytermesztésben Holla ndia, de összességében amit az Unió jelent és mutat számunkra.
