Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ELNÖK (Harrach Péter): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
2864 abban, hogy a fogyasztásból való részarány csökken, hiszen ez azt jelenti, hogy több pénzük jut az embereknek arra, hogy lakást vásároljanak, műszaki cikkeket vásároljanak, és relatíve a jövedelmükből kevesebbet kell költeni élelmiszerre. Hozzá kell tennem, hogy még mindig nagy gondnak találom azt, hogy vannak olyanok, akik sajnos jövedelmük felét élelmiszerre kénytelenek költeni. Az export kapcsán is, hogy 3 tizedet csökkent 2002höz képest, összességében nem tartom olyan nagy gondnak abban az esetben, és e mögött a szám mögött az a tény húzódik meg, hogy ha nő a gazdaság összes exportteljesítménye, és ezen belül valamennyit csökk enhet a mezőgazdaságé, és ez a 3 tized eltérés, még mindig azt mondom, hogy ha nem mutat egy tartós és kemény trendet, akkor ez még tartható. Hiszen azzal, hogy mi egy nyitott gazdaság vagyunk, néhány tizedes eltérés még nem jelenthet gondot egy ágazat jöv ője szempontjából. Különösen úgy nem jelenthet gondot, csak figyelmeztetés lehet, hogy azért még mindig 1,5 milliárd USAdollár pozitív szaldója van az ágazatnak. Ezt az arányt célszerű lenne hosszabb távon is megtartani. A számokat tekintve kicsit problém ásnak tartom azt, és ezt az Agrárgazdasági Tanács is hangsúlyozza, hogy az agrobizniszből való részarány az össznemzeti termékből csak 12 százalék. Kérem, az USAban, ahol azért tudjuk, hogy összességében a GDPből a mezőgazdaság részaránya milyen kicsi, o tt 18 százalékos részarányról beszélnek az agrobiznisz tekintetében. Tehát ott valahol a mezőgazdaság és a mezőgazdaságra épülő ipar szervesen összekötődött. A mezőgazdaság alapanyagot szolgáltat az iparnak, illetve az ipar gépekkel, eszközökkel, egyéb tec hnikával látja el ezt az ágazatot, és ebből nagyon sokan meg tudnak élni. Tehát valahol ezen érdemes elgondolkodni, érdemes fejlesztési programokat kidolgozni, hogy igenis nőjön ez az arány, még úgy is, hogy a mezőgazdasági termelés összességében az agrobi zniszen belül is csökken. Nem látom igazából katasztrófának azt sem, még akkor sem, ha a Fidesz vezérszónoka így látja, hogy valamennyit csökken a mezőgazdasággal foglalkozóknál a foglalkoztatottsági arány, és alig haladja meg a 225 ezret. Igazából a gondo t abban látom, a következő sorban, amely azt mondja, hogy ezen foglalkoztatottak jövedelme még mindig 30 százalékkal elmarad a nemzetgazdasági átlagtól. Ez nagyon rossz. Ez nagyon rossz, ez mutatja, hogy vidéken a mezőgazdaságból élőknek mennyivel többet k ell dolgozni azért, hogy tudjanak egyéb cikkeket vásárolni. (14.00) Én szintén pozitív tendenciának tekintem, hogy koncentrálódik a földterület, nő a gazdaságosan működtethető gazdaságok száma; ebből adódóan természetesen vannak, akik kiesnek ebből a terme lésből. Ha ezek az emberek, akik kiesnek a termelésből, és eladják a földjüket, de máshol találnak életteret, vagy nekik ez esetenként arra kell, hogy a földeladásból származó jövedelmet át tudják csoportosítani másra, én ebben nem látok problémát és nem l átok gondot. És gondolom, hogy fideszes ellenzéki képviselők is észrevették ebben a számsorban azt, hogy csökkent a nagy területű birtokoknak a nagyságrendje és száma is, tehát valahol kezd kialakulni egy olyan egészségesebb szerkezet is, ami jogos elvárás lenne. Mert azért ne feledjük: a rendszerváltás okozta trauma, ami a birtokok szétaprózódásában, a nagyon sok eszköz tönkremenetelében közel ezer milliárdos kiesést okozott ennek a mezőgazdaságnak, azért ezt is ki kell valahol gazdálkodni, valamilyen form ában ezt az ágazatot egy ésszerűbb koncentrálódási, birtokszerkezeti fejlődéssel szintén ki kell gazdálkodni, mert ez is nyom minket, és nem tudjuk lenyelni, ennyi pénzt egy nemzetgazdaság nem tud lenyelni, még akkor sem, hogyha a városi megérti azt, hogy milyen szüksége van a mezőgazdaságra. Azért annak is örülök én személyesen, hogy növekedett a regisztrált termelők száma, immáron 263 ezer fő volt, a szántóterület 90 százaléka regisztrált gazdálkodókkal van lefedve, ugyanez gyümölcsösnél 79, szőlőnél 63 s zázalék. Hozzá kell tenni, hogy ez utóbbi kettőben benne van az is, hogy az ötszáz négyzetméter feletti területeket regisztrálják. És én nem látok gondot abban sem, hogy a mezőgazdasággal foglalkozóknak a száma a korábbi 1 millióról 766 ezerre csökkent. És ugyancsak kedvező trendnek tekintem azt, hogy nőtt a
