Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2859 Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Tóth Imréé a szó. TÓTH IMRE (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Karsai képviselőtársunk a gazdák által tav asszal fölvett 8000 forintos előlegről beszélt, milyen jó volt, hogy azt a gazdák megkapták. Egyébként a faktorálást ennek a megközelítésnek a mentén felejtsük el, és azt a 4 százalékot is, amit a gazdáknak kellett megfizetni a bankok irányába, amiatt, mer t önök nem tették be a költségvetésbe a bizonyos forrást. Képviselőtársammal szeretnék egyetérteni, és azt mondom nyíltan, hogy igaza van, nagyon kellett a gazdáknak, ezért föl is vették még ezen az áron is. Ha 8 százalék lett volna az őket nyomó faktorálá si teher, akkor is fölvették volna, egy fuldokló ugyanis a szalmaszálba is kapaszkodik. És az agrárium tavaszra oly mértékben kivéreztetett, hogy ilyen esetben nem nézik, hogy mi az az ár, amit a túlélésért kell fizetni. Tehát ilyen szempontból egyetértünk . Sokkal nagyobb probléma a törvénytelenség, amit önök elkövettek. Hadd utaljak két ilyen megközelítésre. Brüsszel részéről jelen pillanatban nem teljesen tisztázott, hogy az általános szabályok szerint a támogatásokat lehete ilyen célra fordítani. Alapve tően úgy szólnak a szabályok, hogy kizárólag a rendeltetési célra lehet fordítani, a banki faktorálás pedig, ki kell jelenteni - és szeretném önöktől a cáfolatot jó magyarsággal megfogalmazva hallani , nem tartozik ebbe a fogalomkörbe. Még egyszer mondom: a faktorálás nem tartozik ebbe a fogalomkörbe. (Dr. Géczi József Alajos: Akkor nem lett volna semennyi, ne beszélj már!) Ebből fakadóan nem lehetetlen, hogy itt akár még visszafizetési problémák is fölmerülhetnek, mert egy törvénytelen eljárást követtek ö nök. Nem lesz időm elmondani, de önök megsértették a magyar államháztartás törvényét. A legközelebbi hozzászólásomban ennek konkrét idézetét, passzusát szeretném önöknek adni. (Dr. Géczi József Alajos: Jelents föl bennünket Brüsszelben, jó lesz! - Taps a F idesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kétpercesek között első helyen Pásztohy András szerepel. Öné a szó, államtitkár úr. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel kísérem ezt a vitát, bár megmondom őszintén, úgy is, mint nemrég még gazdálkodó, egy kicsit többet vártam tőle szakmaiságát tekintve, hiszen egy jelentést értékelünk, hogy milyen folyamatok voltak a magyar mezőgazdaságban 2003ban. Ezt azért t artom fontosnak, mert május 1je óta az Európai Unió teljes jogú tagjai vagyunk. Az Európai Unió támogatáspolitikája, szabályrendszere ránk is érvényes. Ezt azért tartom fontosnak, mert most tárgyaljuk a 2005. évi költségvetést, és még lehet rajta formálni . Azért tartom fontosnak, mert 2007től új agrárpolitika lesz az Európai Unióban, és azért vagyunk felelősek kormányoldalon és ellenzékben, hogy a magyar termelőknek, gazdálkodóknak hogyan tesszük lehetővé, hogy kihasználják a lehetőségeket, hogy addig is felkészüljenek, és tényleg, az a sokat emlegetett két pillér, a versenyképes mezőgazdasági vállalkozások és a vidékfejlesztés hogyan valósuljon meg. Két megjegyzést: minden kifizetés, ami 2003ban történik - akár nemzeti forrásból, akár uniósból - a brüssz eli Bizottsággal egyeztetve van; a 8000 forint is, bár az nemzeti támogatás. A mostani előlegezés, amiről szóváltás volt, hogy most 30 ezer vagy 50 ezer: úgy tűnik a számok alapján, hogy a 208 ezer gazdálkodóból, aki bejelentkezett területalapú támogatásra , mintegy 50 ezer gazdálkodó megkapja a pénzét - ahol az ellenőrzések rendben vannak természetesen, mert Brüsszelben az jellemző, hogy minden pénz kiáramlását konkrétan meg kell vizsgálni, hogy arra a célra mente, amire az szánva van.
