Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - VÉGH LÁSZLÓ (Fidesz):
2856 el, de legalábbis nem készült el, tehát ezek még nyilván áthúzódó beruházások voltak, de azért ez 2004ben keményen jelentkezett. A másik, visszat érve a gépfejlesztésre. Egy gépimportnál általában nem önerőből vásárolja senki a gépet, hanem komoly hitel tartozik hozzá, minimum 25 százalékig. És akkor visszakérdezek, képviselőtársam: ön szerint segítette a gépvásárlást a 1213 százalék körüli jegyban ki alapkamat, ami kapcsán ez az árfolyam kialakult? Mert ami onnan bejött (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az egyik oldalról, a másik oldalról meg elvitte a kamat. Tehát ebben abszolút nincs igaza, képviselőtársam. (Domokos László: 13 százalék soha nem volt! - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: 12!) ELNÖK (Harrach Péter) : Tóth Imrének adom meg a szót. TÓTH IMRE (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszter úr expozéjában elhangzott a magyar mezőgazdaság egyik fő bajára való utalás, mégpedig a Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikájára. Lengyel Zoltán képviselőtársam az iménti hozzászólásában ezt alapvetően lereagálta. De nézzünk most egy másik banki műveletet, hogy az MSZP vezetésével hogyan vettek ki több milliárdot a gazdák zsebéből. Önök azt füllentették a parlamentnek, hogy az ez évi költségvetésben a 30 százalékos magyar állami támogatás benne foglaltatik. De mivel ez nem volt tetten érhető, és ez egyszerűen nem igaz, vagyis valótlan állítás, ebből fakadóan kénytelenek vo ltak a gazdáknak megígért 8 ezer forintos előleg kifizetése érdekében faktoráltatni, vagyis a kölcsönnek, a hitelnek egy sajátos formájához nyúlni. Ámde nem a kormány fizette ki ennek a terheit, hanem 4 százalék erejéig ezt a gazdákra terhelték. Mit jelent ez? Durván 8 milliárd forintos nagyságrendű összeget önök a gazdák zsebéből - még egyszer: a magyar gazdák, termelők zsebéből - a bankok, a bankárok zsebébe tettek. Tehát olyan pénzügyi konstrukcióra kényszerülnek - saját füllentésük mentén, mert nem terv eztek be egy bizonyos forrást , amit a gazdákkal fizettettek meg. Nos, akkor meg kell kérdezni, hogy ha a mai magyar mezőgazdaság egyik fő problémája a bankoktól vagy a bankárpolitikától függ, akkor az eze elsősorban, vagy nagyobb mértékben az, amiről én beszéltem, és amit önök elvettek a gazdáktól, vagy az, amit a Magyar Nemzeti Bank árfolyampolitikájaként önök említettek. (Taps a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Úgy van!) ELNÖK (Harrach Péter) : Végh Lászlónak adom meg a szót. VÉGH LÁSZLÓ ( Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Két dologra reagálnék. A kárpótlásról egyébként hosszasan lehet vitatkozni, de igazából nem érdemes. Egyet azért még szeretnék leszögezni, hogy sokan támogatták volna azt, hogy reprivatizáció legyen, tehát a régi tulajdo nosok kapják meg a földjüket - látjuk ezt Romániában. Rossz a Romániapélda. Azért rossz, mert ott reprivatizáció volt, de igazából a mezőgazdaság nem működik, és hasonló folyamatok zajlanak le, mint nálunk. Tehát igazából ezt a példát pozitívként említeni nem jó. Én azt gondolom, hogy kárpótlási ügyben az lenne a célszerű, hogy azokat a hibákat, amik akkor keletkeztek, próbáljuk meg orvosolni, kijavítani. És igazából ezek a hibák pedig azok, hogy a tulajdonszerkezet olyan lett, amilyen, tehát nemcsak azok jutottak földhöz, akik termelnek, hanem olyanok is, mondjuk, egy csomó budapesti ügyvéd, aki bérbe adja a földjét, és gyakorlatilag azt a tőkét kivonja, ami oda nagyonnagyon szükséges lenne. Ezért kellene a földkérdésben egy közös álláspontot, előremutató álláspontot 2013ra kialakítani, hogy a magyar földpiacon eddig megvédett termőföldet magyar emberek is meg tudják venni. Mert hiába tartalmazza azt a jelentés, hogy
