Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 9 (184. szám) - Jelentés az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről, valamint az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2836 A 2002. évi országgyűlési választás után egy eddig hihetetlen méretű fejcsere, az alsó, közép- és felsővezetők, tisztviselők köré ben egyaránt, és ezzel kapcsolatos szemléletcsere történt az ágazatban. Ez a szemléletcsere olyan folyamatokat generált a mezőgazdaságban, amelyek kedvezőtlenül működnek a 2002es váltástól kezdődően a mai napig kihatóan. Mi azt vártuk ettől az anyagtól, h ogy a folyamatokat korrekt módon és teljes körben bemutatja, utal az összefüggések főbb köreire, viszonyít az elvárható optimumhoz. Azt vártuk, hogy mutat egyfajta kiutat, vagy ha meglévő agrárstratégia híján erre képtelen, a megfelelő következtetések levo násával vagy a jövőkép bemutatásával segít. Csak egyetérteni lehet az Agrárgazdasági Tanács megalapításával: a 2003. évi folyamatok egy átalakítási - szerintünk sajnos sok szempontból visszarendeződési - és alkalmazkodási folyamat részeként értékelhetők, n em függetlenek az előző év eseményeitől, ugyanakkor érdemi hatást gyakorolnak a közeljövő megteendő lépéseire. Tekintsük hát át, milyen adatokat közöl erről a kulcsfontosságú évről a folyamatok irányítója, a tárca. Az ágazat minden szereplője bizonyos elég tétellel olvashatja a mezőgazdaság jelentőségéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről szóló számszerűsített bevezető adatokat. Tavaly is, idén is leírták, hogy az agrárgazdaság a termelő ágazatok közül az egyetlen, amely pozitív külkereskedelmi szald ó felmutatására képes, és azt is mindkét évben olvashattuk, hogy ez a többlet nagyságrendileg fedezi Magyarország energiaimportját. Ami ezután következik az anyagban, nyelvi lelemények, szinonimák keresése, és hogy ne legyen egyhangú a folyamatok bemutatás a, így alakul a szóhasználat: “kevesebb”, “csökken”, “leépül”, jó esetben “stagnál”, rosszabb esetben “sajnálatos”. Igen, 2003 az agrárgazdaság fejlődése szempontjából sajnálatos év volt. Ott álltunk egy jóléti rendszerváltás kormányzati ígéretével az unió s csatlakozás előtt; 2003ban volt az utolsó lehetőség arra, hogy érettebben politizáló országhoz méltóan, lehetőségeinket felmérve úgy lépjünk be az európai kapun, hogy egy rendkívül rossz agrárdiplomáciai lépés, a csatlakozási egyezmény agrárgazdaságunka t igen hátrányosan érintő feltételeinek elfogadása után mentsük, ami menthető. Emlékeztetni kell, hogy itt, az Országházban többször elhangzott, mennyire fontos felkészíteni az agrárgazdaságot a várható kihívásokra, és ezt éppen a 2003as esztendőben kelle tt volna megtenni, de erről nem szól a jelentés. Általánosságban igazán lényeges az, ami a jelentésből kimaradt. Kimaradt - annak ellenére, hogy az MDF igyekezett állandóan a felszínen tartani a témát - a földtulajdonnal és a birtokpolitikával kapcsolatos feladatok megnevezése és természetesen elvégzése. Az egész termőföldkérdés lóg a levegőben. Régről megoldandó probléma a kétpólusú birtokszerkezet, amelyben mindig éppen a kívánatos középbirtokok mennyisége a legalacsonyabb. Mi többször javasoltuk, de hiáb a, az üzemszemléletű EUkonform közelítést, amely mellett hosszú távon is nemzeti kézben maradhat a magyar termőföld. A mostani anyag utal arra, hogy nagyon olcsó a magyar föld a külföldihez képest, kivéve a magyar termelőnek, mert mint az anyagból kiderül , az ő jövedelme nem elégséges a termőföldmegvásárlásra, de semmit, ismétlem: semmit sem tesz az agrárvezetés sem 2002ben, sem 2003ban, sem 2004ben a magyar gazdák esélyeinek érdemi, valódi javítása érdekében. Ebbe a körbe tartozik az osztatlan közös f öldtulajdonokkal kapcsolatos, valószínűleg tudatos bénultság kérdése is. Hihetetlen! Körülbelül 1,31,5 millió hektár, de az ország aranykoronaértékének 46 százaléka tartozik ebbe a körbe a jelentés adatai szerint. Majd’ évtizedes a probléma, amelynek ere dményeképpen a tulajdonos nem diszponálhat szabadon földterülete fölött, csak korlátozottan képes beruházni, sok esetben oktrojált szerződések keretében műveli a területét valaki más. Az állam már vállalt kötelezettséget a helyzet feloldására, lényegi lépé s azonban nem történt sem 2003ban, sem azóta. A helyzet véleményünk szerint alkotmánysértő, és a tulajdonos számára akadályozza az uniós támogatáshoz való hozzájutást. Ilyen helyzet az Unióban ismeretlen, és az érdekelt tulajdonosoknak jelentős károkat ok oz. Minderről szűkszavúan csak annyit tudat velünk a jelentés, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére a 2003. évi költségvetés nem tartalmazott előirányzatot. Halkan
