Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - Geert Versnick, az IPU 12+ csoportja elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2658 talán két követelményrendszer, a társadalmi kohézió, szolidaritás erősítése, illetve a gazdaság felzárkóztatásának az igénye és ennek elősegítése. Ami a felzárkóztatást illeti, az nyilván a gazdaság versenyképességének javítását, biztosítását vagy erősítését segíti. Itt elsősorban olyan területekre gondolok, amelyek a beruházásösztönzést erősítik, a beruházások elősegítését szolgálják. Ilyennek tekintem az ország tőkevonzó képesség ének erősítését, és ilyennek tekintem az infrastruktúrafejlesztési programokat is. Kicsit össze is kapcsolom a társadalmi kohézió követelményét a versenyképesség követelményével, hiszen az infrastruktúrafejlesztés egyszerre szolgálja mind a kettőt. Ami a gazdaság versenyképességét illeti: nagyon sok középkeleteurópai ország, újonnan csatlakozott európai uniós ország számára nagy kihívás, hogy hogyan felel meg az európai uniós követelményeknek, a gazdálkodó szervezetei, vállalkozásai hogyan tudnak megfel elni az egységes európai piacon, illetve az azon kívüli piacon; és ennek megfelelően egyfajta verseny alakult ki az országok szabályozó hatóságai között is, hogy milyen feltételeket tudnak kínálni a vállalkozások számára. Azt gondolom, hogy ezen a téren Ma gyarország sokszor meghatározó, példaadó országa volt ennek a térségnek, és ma sincs oka arra, hogy szégyenkezzen, hiszen akár az általános adófizetési kötelezettség, a társasági adó szintje, a fejlesztési adókedvezmények terén rendkívül előkelő helyen vag yunk, ami a versenyképesség elősegítését jelenti, illetve próbálunk olyan újabb lépéseket, gesztusokat tenni a vállalkozások felé, hogy ott segítsünk valamennyit, ahol a legjobban szorít a cipő, ilyen például a helyi adók, a helyi iparűzési adó fokozott mé rtékű beszámítása a társaságadófizetési kötelezettség esetén. (Dobó László: És megemelése!) Itt elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy magyar gazdaság, noha rendelkezik egy megbízható - ez körülbelül 1997től kimutatható , 23 százalékponto s növekedési többlettel az Európai Unió átlagához képest, egy nagyon szoros korreláció van az európai uniós országok, illetve a magyar gazdaság növekedési mutatói között. Ahhoz, hogy belátható időn belül elérjük azt, hogy a magyar gazdaság és a magyar társ adalom szerves része legyen az európai uniós gazdaságoknak, illetve az Európai Unió társadalmának, ahhoz biztosítani kell, hogy ezt a növekedési többletet valamilyen módon fenntartsuk. Ha a mai adatokból indulunk ki, egy 2 százalékpontos növekedési többlet tel durván 33 évre van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, az egy főre jutó GDP, megtermelt jövedelem elérje az Európai Unió akkori átlagát. Ha ezt értelemszerűen sikerül növelni, akkor rövidebb idő, ha csökken ez a növekedési többlet vagy eltűnik, akkor beláthatatlan időbe tolódik az, amíg a magyar gazdaság ténylegesen felzárkózik az uniós átlaghoz. Azt gondolom tehát, hogy minden erőnkkel azon kell lennünk és arra kell törekedni, hogy ezt a növekedési többletet megtartsuk, ha már nem is a magunk számára, de a gyerekeink számára tudjuk biztosítani, hogy egy egységes, jól működő, prosperáló, és az egész világon versenyképes, ha úgy tetszik, irigylésre méltó Európai Unió, közösség része lehessen. Azért is említettem ezt az összefüggést, mert ezért nagyon fontos a másik oldalon a jövedelemnövekedési követelmények megfogalmazása, illetve azzal való óvatos bánásmód, hiszen csak akkor tudjuk ezt a gazdasági növekedési többletet prezentálni, és ilyen hosszú időn belül elérni az európai uniós á tlagot, ha a jövedelemnövekedés is ehhez a mértékhez igazodik. Soha nem haladhatja meg a termelékenység növekedése által biztosított ütemet, hiszen minden ezt meghaladó növekedés, bármennyire is szeretnénk a béreket előbb felzárkóztatni, mint ahogy a gazda ság felzárkózik, az éppen ezt a felzárkózási folyamatot lassítja. Még egy gondolatmenet a végén az infrastrukturális fejlesztésekről, amelyek szintén, ahogy említettem, a gazdasági növekedést is és a társadalmi kohéziót is képesek szolgálni egyszerre. Megg yőződésem, hogy éppen ezért, mivel a két legfontosabb törekvésünket szolgálják az infrastrukturális beruházások, minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy olyan gyorsan haladjunk ezen a téren, amennyire csak lehet.
