Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - Geert Versnick, az IPU 12+ csoportja elnökének és kíséretének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2659 Sokan kárhoztatták sok oldalr ól azt, hogy olyan infrastruktúrafejlesztésekbe, amit korábban hagyományosan az állam finanszírozott, a jövőben jelentősebb mértékű magántőkét is be kívánunk vonni, és erre alapozva kívánjuk a fejlesztéseket gyorsítani. Ennek legfőbb kritikája az volt, ho gy eladósítjuk az országot, a jövőt zálogosítjuk el és így tovább. Szeretném felhívni azoknak a figyelmét, akik az ilyen típusú kritikákat megfogalmazzák, hogy egy család esetében is ésszerű megoldás az, ha olyan beruházásokra, amelyek a folyó jö vedelmeikből nem finanszírozhatóak, meghaladják azt, hosszabb távú kötelezettséget vállalnak és mégis belevágnak, legyen ez egy lakásépítés vagy bármi hasonló nagyobb horderejű befektetés; nem mondjuk azt, hogy senki ne építsen lakást addig, ne akarjon új lakást vásárolni addig, amíg megtakarításokból az egész összeg rendelkezésére nem áll, ésszerű keretek között lehet az elkövetkezendő évek jövedelmének terhére kötelezettséget vállalni azért, hogy előbb megvalósulhasson egy beruházás. Sokkal inkább így van ez jövedelemtermelő tevékenységek esetében. Míg egy család esetében a lakás nem fog pótlólagos jövedelmet biztosítani a család számára annak érdekében, hogy a lakásépítés terheit ki tudja fizetni, addig az infrastrukturális beruházás a nemzetgazdaság szám ára pótlólagos jövedelmet fog termelni, növelni fogja a befektetési kedvet, az ország tőkevonzó képességét, a tényleges jövedelemtermelő képességét fejleszti az országnak. Tehát minden olyan ésszerű kötelezettségvállalás, amely a következő évek jövedelmei terhére szolgálja a gyorsabb ütemű infrastruktúrafejlesztést, nemcsak hogy azért ésszerű, mert a gazdasági növekedést elősegíti, hanem azért is ésszerű, mert részint önmaga termeli meg azt a forrást, amelyből a terhek finanszírozhatók lesznek. Tehát ha me gfelelő módon élünk ezzel az eszközzel, akkor mindenképpen érdemes erre az útra lépni. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy a fenti megfontolások alapján, mivel társadalmi kohéziót, gazdasági növekedést, társadalmi igazságosságot szolgáló változtatások va nnak a költségvetésben, olyan költségvetésnek tekintem, amely, ha nem is a jó vagy minden idők legjobb költségvetése, ahogy erre büszkén hivatkoztak egykoron, de egy elfogadható és jó szívvel vállalható költségvetés. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypá rti padsorokból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! A következő év és k övetkező évek legkritikusabb, legizgalmasabb fejezete a foglalkoztatáspolitika. A Gyurcsánykormánynak szlogen szintjén a munkahelyteremtés az egyik legkiemeltebb terület, amivel foglalkozni kíván. Valóban, ha valaki a számokat nézi, hogy hány milliárd for intot fordítanak - nem a kormány jóvoltából - például a Munkaerőpiaci Alapból képzésére, akkor meghökken, hiszen több mint 270 milliárd forint aktív és passzív eszközökre fordítható összeg jelentkezik. Mégis mozdulatlan a magyar foglalkoztatáspolitika. Mi közben Európa boldogabbik fele 75 százalék foglalkoztatottsági szintet jelöl ki magának, és ma már nem tartja elérhetetlennek, addig Magyarországon ez a szám 60 százalék alatt van tartósan, és remény sincs arra, hogy ilyen gazdaságpolitikával és ilyen fogl alkoztatáspolitikával ezen számok fölé kerüljünk. (18.30) A verbális, a szóbeli kijelentések szintjén igen erős a munkahelyteremtés és a foglalkoztatáspolitika. Azonban ha megnézzük, hogy a családok közvéleménykutatása szempontjából melyik a legfőbb érték , akkor ma a munkahely megteremtése, megtartása és a biztonságérzet megalapozása. Nagyon távol vagyunk ettől. Aki arra gondol, hogy a 60 ezer plusz 10 ezer közalkalmazott és köztisztviselő, akinek most valamit felajánlanak, kiváltható a közmunkákkal, az té ved. Aki nem látja a 11 ezer vasutas
