Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
265 éppen a célját nem éri el. Vagyis azt, hogy a magánforgalomban behozott áruk ne kerüljenek az illegális kereskedelmi forgalomba, ily módon csökke ntve a hazai és uniós költségvetési bevételt, rontva a törvénytisztelő hazai termelők, kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek versenyhelyzetét. Hiszen a feketézni kívánó polgárt egy néhány kilométernyivel távolabb fekvő átkelőhelyen már nem különbözt etik meg, így némi többletköltséggel ugyan, de tovább folytathatja tevékenységét. Rendkívül méltánylandó a törvényalkotók szándéka, amelyet a 2003. évi XXXVI. törvény 65. §ába beiktatott szabályozás tükröz, vagyis a költségvetés, a termelők, a kereskedők, a szolgáltatók védelme. Ez az elhatározás ezzel a jogszabállyal aligha fog megvalósulni. Ezzel csak a határ menti településeken élők idegeit borzolták ahelyett, hogy segítettek volna rajtuk. Érdekelne Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter asszony vélemén ye ezt a témát érintve, de sajnos a kormány egyetlen tagját sem látom, úgyhogy nem kapunk választ erre a feltett kérdésre. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ké kkői Zoltán képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Az iskolakezdés mindig gondot jelent a szülőknek, de az idei tanévkezdés nehézségei minden elképzel ést felülmúlnak választókörzetemben. Egyes vidékeken az '50es évek szegénységében élnek családok ezrei, sőt ma még rosszabb a helyzet, mivel az '50es években az embereknek volt munkahelyük, és nem sújtották akkor a családokat közüzemi számlákkal. Azóta e lszennyezték a lakosság vizét, hogy fizetni kelljen az ivóvízért is, elvették munkahelyüket, hogy ne tudjanak fizetni. Ez annyira elmés, hogy valószínűleg így lett megtervezve. Hosszan tudnám sorolni körzetemből a települések neveit, ahol 80 százalékos a m unkanélküliség aránya. Talán ezek után van némi fogalmunk, mit jelenthet ezeknek a családoknak a tanévkezdet, amikor a napi betevő falat is súlyos gondot jelent. Szívfacsaró esetek ezreivel találkozunk ezekben a napokban, hiszen nemcsak tankönyv kell egy i skolásnak, amely tankönyvtámogatás amúgy is gyermekszámhoz és nem szociális helyzethez kötött. A beiskolázási támogatás folyósítása pedig a munkáltatón keresztül történne, ha lenne munkáltató. A maguk is támogatásra szoruló önkormányzatok polgármesterei ne gyedóránként kérték a segítségemet ezekben a napokban, mert mint ahogy egyikük mondta: megdöbbentő, hogy az EUtagállam Magyarországon 2004ben anyagi okból már általános iskolás gyermekek sem tudják elkezdeni a tanévet, a gimnazistákról nem is beszélve. S zeptember 13át írunk, és több száz ormánsági gyermek szegénység okán, megfelelő tanszerek híján még nem tudta érdemben elkezdeni a tanévet. Nem hiszem, hogy egy EUtagállamnak a tankötelezettség terén csupán hatósági kényszerítő feladata lenne. Abban is f eladatot kellene vállalnia az államnak, hogy a régi fogalmak szerint szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező családoknál a taníttatási költségek állami átvállalása megtörténjen. Igen, 2004ben Magyarországon, ahol a lakosság egyharmada a létminimum alatt ve getál, akkor is létezik a nyomor, ha szociológiailag esetleg másként nevezzük. Talán némi reménységet jelenthet, hogy a különféle nevek alatt immár lassan 50 éve uralkodó párt - híradások szerint - a most készülő új pártprogramjában megfogalmazta: “A Szoci alista Párt szolidáris a legszegényebbekkel.” Legyünk őszinték, ez azért új hang a milliárdosok pártja részéről, hiszen '90 előtt a jogelőd nemhogy szolidáris nem volt, de egy valamirevaló járási párttitkár még pallosjoggal is rendelkezett. A '90 utáni jog utód MSZP a vadkapitalista “mindenkit eltaposni” elvet követte.
