Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP):
2620 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Szintén kétperces hozzászólásra megadom a szót Lázár Mózes képviselő úrnak, Fidesz. LÁZÁR MÓZES (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szomorú vagyok, ha ön elbagatellizálja ilyen humorral a Magyar Villamos Művek privatizációját. Én azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy bármilyen összetételű kormánya legyen Magyarországnak, tegyen le végleg arról, hogy a Magyar Villamos Műveket privatizálja. Ez az egyik része a dolognak. A másik: hol a forrás? A Medgyessykormány bevezette az energiaadót és a környezetterhelési díjat, és akkor a szövegben az volt, hogy ezt az összeget, ezt a pluszbevételt majd fordítjuk energiagazdálkodásra, energiahatékonyság j avítására. Itt van a pluszforrás. Aztán ehhez képest: új adó, képződik egy pluszforrás, és közben meg az előző évihez képest jelentősen, ötödére meg harmadára csökkentjük az erre szánt összegeket. Erre gondoltam. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra megadom a szót Mester László képviselő úrnak, MSZP. DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2005. év az első olyan év, amit Magyarország az Európai Unió tagjaként köszönthet. Örömt eli dolog ez, jóllehet számos következménnyel is jár hazánkra nézve. Az ország költségvetését úgy kell megalkotnunk, hogy az Unió olykor szigorú előírásainak, illetve a magyarországi realitásoknak egyaránt megfeleljünk. Mindannyiunk előtt világos, hogy a M onetáris Unióhoz való, megfelelő időben történő csatlakozás az ország egyik fontos érdeke. Ezért a kritériumok teljesítésére, azaz a költségvetés hiánya GDPhez mért százalékos arányának mérséklésére, illetve a GDPhez mért államadósság előírt szintjének b etartására irányuló törekvéseket messzemenően üdvözölnünk kell. Ez csak közös áldozatvállalással lehetséges, nem elfogadható az a gondolkodás, amely csak szűk ágazati érdekek érvényesítését tartja szem előtt, és érdemes elidőzni egy kicsit az ágazati vagy akár annál szűkebb érdekek érvényesítésénél. Mindannyian tudjuk, érzékeltük az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy a költségvetés vitája már a 2005. évi költségvetés benyújtása előtt megkezdődött a parlamentben és a bizottsági üléseken is, hiszen hallottuk a minősítéseket, hallottuk az igényeket, hallottuk a javaslatokat, és elgondolkozhattunk. Elgondolkozhattunk azért, hogy miért pont ezeket a javaslatokat halljuk, amiből valamifajta általánosító következtetésre jutottak, miért nem hallunk jóval fontosabb ér dekek érvényesítéséről vagy akár javaslatokról, hiszen gondolom, sokan tudnánk akár a jelenleginek a többszörösét is leírni, illetve elmondani. Felvetődhet a kérdés, hogy miért. Talán azért, mert ez egy másfajta előkészítő munkát igényelne, ez egy felelőss égvállalást igényelne. Netán kellemetlen következtetésekre kellene jutni azzal kapcsolatban, hogy nem lehet mindent egyszerre teljesíteni, és bizony, van számos igény, talán jogosnak is nevezhető igény, amelyre nemet kell mondani, mert nem lehet mást tenni . És akkor nem lehetne azt megcsinálni, hogy egy adott költségvetésbe, mint ahogy halljuk és látjuk, a 2005. évi költségvetésbe akarnak belegyömöszölni megoldatlan problémákat, olyan problémákat, amelyeket nem sikerült esetleg az elmúlt néhány évben (Közbe szólás a Fidesz soraiból: Kettő évben!) vagy netán az elmúlt tíz évben megoldani. Jogose ezeket most számon kérni egy költségvetésben? Bizonyára nem jogos, de értelmetlen is ezt a megoldást választani. Nyilván van egy lehetséges megoldás, hogy azt a módsz ert kell választani, hogy megfogalmazunk célokat, ezek alkalmasak arra, hogy meghatározzuk a prioritásokat, és akkor nyilván összeállhat egy reálisnak nevezhető költségvetési tervezet, amit végre lehet hajtani. Vannak reális célok, hiszen a parlament nem o lyan régen fogadta el a kormányprogramot, és ez nyilván alkalmas arra, hogy ennek mentén a prioritásokat is megfogalmazzuk. Természetesen az is felmerül jogos igényként, hogy akkor, amikor olyan döntések meghozatalára kerül sor, amelyek csak kapcsolódnak a költségvetéshez, de nagyon fontos döntések, mint például a
