Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 4 (182. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (SZDSZ):
2590 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két jelentős témakörben szeretnék fölszólalni. Az egyik a védelem, honvédelem kérdése, a másik pedig az informatika és a távközlés kérdése. A honvédelem területén is az általános költségvetési szempontok alapján tudomásul k ell vennünk, hogy első a gazdaság stabilizálása, a gazdaság működőképességének az elősegítése. Ennek következtében tudomásul kell vennünk bizonyos megszorításokat, hiszen a jövő évi költségvetés az ország általános helyzetéből, a várható lehetőségekből ind ul ki. A korábbi évekhez viszonyítva új koncepciót, prioritásokat és hangsúlyokat kell figyelembe vennie, ugyanakkor pedig tudomásul kell venni a költségvetési megszorításokat. A 2005. évi költségvetési törvényjavaslat közel 300 milliárd forintot irányoz e lő a Honvédelmi Minisztérium, ezen belül a Magyar Honvédség kiadásaira. Kétségtelen, hogy ez az összeg kevesebb az ez évre tervezett, illetve év közben módosított kiadási volumennél, és ennek megfelelően a védelemre szánt kiadások GDParánya is csökken. Ez a tény sajnos nem örvendetes, de tudomásul kell vennünk, hogy a jövő évi költségvetés általános célkitűzései és megfelelő elvi hangsúlyai miatt a védelemre jelenleg nem jut több pénz, legalábbis jövőre. Abban kell bíznunk, hogy ez nem egy új trend, hanem időleges, noha jelenleg objektívnek tekintendő helyzet, amelyet racionálisan tudomásul kell vennünk. Az egyedül helyes és józan eljárás annak vizsgálata, hogy milyen módok munkálhatók ki, és az ehhez kapcsolódó kellő ellenőrzés, elszámoltatás, szigorú, köl tséghatékony munka jól átgondolt prioritásokkal párosulva valamivel szerényebb körben és mértékben, de biztosítja a haderőreform, a képességfejlesztés feladatainak az elérését, teljesítését. Ennek megfelelően egyetértünk azzal, hogy a haderőátalakításból, az önkéntes haderő működtetéséből, a NATOtagságból és a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatok prioritást élveznek, a haderőképességek a csapatok egy jól meghatározható körében és alegységeiben határozottan és érzékelhetően jelenjenek meg és szil árduljanak meg. A HMköltségvetés belső arányait akár bírálni is lehet, de jelen helyzetben a humán tényezőt tekintve a profi haderő kulcskérdésének elfogadható a személyi kiadások tekintetében a 47 százalékos arány. Noha a fejlesztés rátája csökken, ezen belül viszont biztosított a Gripenbeszerzés, a lízingelés fedezete, és jut érdemleges összeg a gépjárműprogramra, a híradó- és informatikai fejlesztési programra, valamint a logisztikai kiadások keretén belül közel 10 milliárd forintos katonai képességek kialakítását célzó tevékenységek finanszírozására. Nem kerülhető el azonban annak elemzése, hogy a források szűkítésére hol kerül sor, a csapatoknále vagy a központi szférában, a Honvédelmi Minisztérium és a vezérkar szerveinél, valamint a háttérintézmény eknél. Egyetértésemmel találkozik az a döntés, hogy elsősorban a megszorításoknál a HMigazgatás területén 3 milliárd forint, a HMháttérintézmények területén 12 milliárd forint, valamint a honvéd vezérkar közvetlen szervei tekintetében 20 milliárd forint jelentkezik. Miközben a szárazföldi csapatokra szánt források szinten maradnak, a légierőé közel 4 milliárd forinttal, számottevően növekedik. Külön üdvözlendő az a tény, hogy a logisztikai kiadásokon belül a csapatköltségvetés, vagyis a csapatokra fordíta ndó közvetlen kiadások, melyek 10 milliárd forintra rúgnak, elkülönítve jelennek meg. Az önkéntes haderőre történő átállás fontos feltétele volt az őrzésvédelem sorállományának a kiváltása, az ebből fakadó probléma megoldása. A költségvetés erre elkülönít ett összege megnyugtatónak tűnik, és a háromfázisú őrzésvédelem rendszere remélhetőleg jól fog működni. Az ez évi költségvetés beterjesztésekor éppen azt bíráltam, hogy a két haderőnem közvetlen kiadásai aránytalanul alacsony szintet képviselnek. A jövő é vi növekvő arányokat jónak tartom, és remélem, sőt javaslom, hogy ez a trend folytatódjék a jövőben is, ez legyen a jövő útja. A szűkösebb lehetőségek ellenére örvendetes, hogy a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásához jelentős összeg, mintegy 14 mi lliárd forint áll rendelkezésre, és a 6 százalékos bérfejlesztés, valamint a 13. havi illetmény fedezete is maradéktalanul biztosítva van.
