Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz):
2506 központi tartalékból azokat a foglalkoztatáspolitikai célokat szolgáló átalakulásokat és átalakításokat is, amelyeket a MÁV és a központi média létszámcsök kentéséhez kapcsolódóan mindenképpen meg kell tenni mint támogatást. Összességében azt gondolom, ezekről az ügyekről kellett volna a mai 12 órás vitában nekünk beszélgetni, és valószínűnek tartom azt - Bartha képviselőtársammal ellentétben , hogy a válasz tópolgárokra kell bízni, hogy ők döntsenek arról, hogy egyébként róluk és az ő problémáikról szóle a költségvetés. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önök, szocialista képviselőtársaink meg kívánják változtatni az egyházi fenntartású oktatási intézmények finanszírozását. Ma már erről több szó esett, de mint Kecskemét város ors zággyűlési képviselője, a választóim megbízásából el kell mondjam azt, hogy Kecskeméten van egy Piarista Általános Iskola és Gimnázium, van egy Református Általános Iskola és Gimnázium, van az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziuma és a Szent Imre Ka tolikus Általános Iskola. 2403, kecskeméti és Kecskemét környéki gyermek jár ezekbe az iskolákba. Egy gyermek után egy évben némi kerekítéssel - lefelé kerekítéssel - százezer forinttól esnek el ezek az oktatási intézmények. Tessenek megszorozni a két szám ot! Statisztikusan is az fog belőle kijönni, hogy 240 millió forintot vesznek el csak Kecskemét városban ezektől az iskoláktól, és kapaszkodjanak meg, ezt a pénzt nem az egyházaktól fogják elvenni, szándékaikkal ellentétben, hanem ezt a pénzt a kecskeméti és a Kecskemét környéki gyerekektől veszik el. Azt tanították az egyetemen, hogy az utolsó alkalom arra, hogy az ember tanuljon, az a vizsga. Hát itt most a költségvetés vizsgájánál vagyunk. Mi be fogjuk nyújtani azt a módosító javaslatot, ami ezt a hiányt korrigálja. Én kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy legyenek szívesek, és szavazzák meg. Még itt, a vizsgán javítsunk, tanuljunk, hogy ne kelljen megbuknunk utána! Egészségügy. Azt mondják a közgazdasági iskolákban, hogy minden igazgatótanácsi döntés e gy döntés, akkor is, ha arról döntünk, hogy kifejlesszüke az atomfegyvert, és akkor is, ha arról döntünk, hogy kitől vásároljuk a szappant a mosdókba. Nos, ugyanígy a költségvetésben is minden sor csak egyetlen sor. Én az egészségügyben egy apró, pici sor ra szeretném felhívni a figyelmüket, ez pedig a háziorvosi ellátás kasszája. Ebben a kasszában - ez egy sor - 3,2 százalékos növekedés van. Nem vitatom, hogy mennyi lesz a jövő évi infláció, tegyük föl, hogy 4,5 százalék lesz. Ez az ország érdeke, ha siker ülne, nagyon jó lenne. És ehhez képest csak 3,2, százalék szerepel ebben a sorban. Bontsuk ki akkor ezt tovább! 6 százalékos bérfejlesztést kérnek, ennyit kellene adni azoknak, akik itt dolgoznak. Mivel két részből áll ez a költségvetés, az egyik része a b ér jellegű kiadások, a másik része a dologi jellegű kiadások - víz, gáz, villany, gyógyszerek, számítógép, hadd ne soroljam, ami kell egy háziorvosnak , 60 százaléka a bér jellegű. Ez azt jelenti, hogy a 6 százalékot 0,6tal megszorozzuk, kiderül, hogy 3, 6 százalékot kellene emelni a kasszán ahhoz, hogy csak a béremelés fedezetét odaadják. Na, még ez sincs benne a kasszában! Nemes egyszerűséggel akkora előrelépés az egészségügynek - igazán sajnálom, hogy miniszter úr kiment, éppen meg akartam dicsérni, hog y az egészségügyi miniszter legalább végigüli a vitát , igazán sajnálom, mert ez azt jelenti, hogy a háziorvosi rendszerben a bérfejlesztésnek nem adták oda a költségeit. Ha elfogadjuk a 4,5 százalékos inflációt, és 40 százalék a dologi kiadás, akkor ebbő l megint egy szorzással kijön, hogy durván 1,8 százalékot kellett volna még erre pluszban odaadni. Ebből pedig az derül ki, hogy 5,4 százalékos emelésre lenne szükség ahhoz, hogy a bérfejlesztést végre tudják hajtani, és az önök által