Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP):
2505 És ma már régen nem erről szól a történet. Lehet másmás eszközökkel megoldani ezeket a fontos problémákat, de mindenképp azt gondolom, hogy a beterjesztett költségvetés - nagyon reálisan - az emberek legégetőbb problémájára fókuszál úgy, hogy közben gyarapodást is ígér, fejleszteni próbál azért, hogy munkahely teremtődjön, és ebből le lehet vezetni az összes többit is. Nagyon röviden a foglalkoztatáspolitikára szeretnék kitérni, mert úgy rémlik, hogy erről ma még nem esett itt szó, pedig mindenki ezt tartotta talán az egyik legfontosabb és megoldandó dolognak. Három dimenzi óban jelenik meg a költségvetésben a foglalkoztatásbővítés és munkahelyteremtés. Az egyik a Munkaerőpiaci Alap és az abból megoldott problémák és gondok, a másik a decentralizált területfejlesztési programok, a harmadik pedig azok az európai uniós forráso k, amelyekhez a költségvetés egyébként az önerőt biztosítani kívánja. A Munkaerőpiaci Alap 278,7 milliárd forintot képvisel, amelyből egyre inkább javuló arányban az aktív munkaerőpiaci eszközöket kívánja finanszírozni a kormány, munkahelyteremtést, munk ahelymegtartást, képzést, felnőttképzést, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási támogatását. A központi költségvetésbe a Munkaerőpiaci Alapból 81,3 milliárd forintot enged át, pontosan foglalkoztatási célok megvalósítására. Ezek között említeném meg a 15 milliárd forintot, amelyet az önkormányzatok közcélú foglalkoztatásszervezésére biztosít a kormány, mintegy esélyt teremtve azokon a területeken is, ahol egyéb más befektető nem jelent még meg, hogy új munkahelyet teremtsen. Nagyon fontosnak tart om a 4 milliárd forintot a közmunkaprogramokra, ami az elmúlt évhez képest növekedést jelent, különösen kiemelném az útépítést, az autópályák építését, ahol elsősorban nagyon hátrányos helyzetű és a foglalkoztatásból rég kiesett emberek foglalkoztatására k erülhet sor. Régen megjelent igényt elégít ki a vállalkozói alaprész bevezetése a Munkaerőpiaci Alapban, ami először jelenik meg. A részfoglalkoztatás elterjedésének egyik nagy akadályát hárítja el az a fedezet, ami a kiesett járulékok megtérítését szolgá lja majd a Munkaerőpiaci Alapból. És garanciális fedezetet nyújt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat európai uniós felkészítése és egy szolgáltatásorientált fejlesztés és modernizálás, amit szintén ebből az alapból kívánnak finanszírozni. Az idő rövidsége miatt nem kívánom felsorolni a tegnap elfogadott adótörvények kapcsán azt, hogy egyébként a kis- és középvállalkozások számára milyen kedvező változások fognak történni azért, hogy olcsóbb legyen az a munkaerő és a fizetésre rárakódó egyéb teher, amellyel bővíteni lehet a jövőben majd a foglalkoztatást; legalább öthat olyan tétel van, ami jelentős előrelépést jelent a tavalyi évhez képest. A decentralizált területi források 18 milliárd forint összegben jelennek meg a költségveté sben, ami a tavalyi évhez és a korábbi évekhez képest új előrelépést jelent. Végre európai módon ott dönthetünk a forrásokról, ahol leginkább az információ rendelkezésre áll, és bízom benne, hogy ebből a 18 milliárd forintból a területi kiegyenlítődés is j obban megvalósulhat, mint az előző években. A foglalkoztatáspolitikát kell hogy szolgálja ennek a 18 milliárd forintnak a 45 százaléka, 20 százalékban pedig a kistérségi kapcsolatok erősítésére és a különbségek felszámolására lehet ezt az összeget használn i, 35 százalékban pedig ennek szabad felhasználását engedi és irányozza elő a költségvetés. (19.50) Szeretném az európai uniós forrásokra felhívni a figyelmet, amelyek szintén a foglalkoztatás oldaláról jelentős támogatást jelentenek, különösen a hátrányos helyzetű térségeknek. Ha csak a GVOPs programokat mondom, azok 15,2 milliárd forintot biztosítanak beruházásösztönzésre, kis- és középvállalkozások fejlesztésére és az informatikai fejlesztésére, ami azt gondolom, egy modern társadalomban elengedhetetlen . Biztosítja a költségvetés az ESZA, de egészen más strukturális alapok elérhetőségét is kétharmadegyharmad arányban, és közel egymilliárd forint a fedezete a 2,5 milliárd forintot meghaladó EUs forrásoknak a közösségi kezdeményezés intézkedéseihez, ami a leghátrányosabb rétegek munkaerőpiacra történő visszahozatalát jelenti. Támogatja a költségvetés a
