Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP):
2495 Két percre megadom a szót Szabó Zoltán képviselő úrnak, MSZP. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Ház! Bartha képviselőtársunk téved, mi nem gondoltuk úgy, hogy a mi házi feladatunkat az ellenzéknek kellene megoldania, nem gondoltuk azt, hogy az ellenzéknek kellene javaslatokat tennie arra nézve, hogyan csoportosítsuk át a költségvetést. Ar ra azonban gondoltunk, tisztelt Ház, hogy ha egy költségvetésnek van egy bevételi meg egy kiadási oldala, és a kettő különbsége a költségvetés hiánya, akkor lehet azt mondani különféle javaslatok fedezetének a megjelölésével, hogy tessék növelni a hiányt. Önök azonban ezt nem mondják, tisztelt képviselőtársaim, hanem azért tesznek nekünk szemrehányást, hogy nőtt a hiány és ezzel együtt az államadósság. Lehet azt mondani, hogy tessék növelni az adókat, de önök ezt nem mondják, tisztelt képviselőtársaim, tisz telt brókerellenzék, hanem leszavazták az árfolyamnövekedési adót. (Babák Mihály: Bróker az öreganyád!) Ennek következtében, ha a kiadásokat valahol növelni akarják, akkor már csak egy terület marad, megmondani azt, hogy mely más kiadásokat csökkentsünk. Ez egyszerű matematika, tisztelt képviselőtársaim. Lehet azt mondani, hogy ne tessenek annyit költeni otthonteremtésre, de nem ezt mondják, hanem azt mondják, hogy továbbra is 30 millióig kellene hitelezni. Lehet azt mondani, hogy költsenek kevesebbet csal ádtámogatásra, de önök nem ezt mondják, hanem azt mondják, hogy emeljük az adókedvezmények mértékét, még az önökét is meghaladó módon. Lehet azt mondani, hogy ne teremtsünk annyi munkahelyet, de önök nem ezt mondják, hanem állandóan a munkahelyeket kérik s zámon tőlünk. Tisztelt Képviselőtársam! Nem azt gondoljuk, hogy önöknek kellene elkészíteniük a költségvetést. Azt azonban gondoljuk, hogy az ország polgárainak jogukban áll tudni, ha önök történetesen kormányra kerülnének, akkor azt, amit követelnek, ezek nek a kiadásoknak a rovására magasabb bevételekkel, tehát magasabb adókkal vagy magasabb hiánnyal óhajtják elérni. Önök ezt nem hajlandók elárulni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Kozma József képviselő úrnak, MSZP. DR. KOZMA JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi az, amit röviden és a szükséges egyértelműséggel a köztársaság 2005. évi költségvetésének külügyi és európai uniós vonatkozásáról elmondhatunk? Röviden az, hogy m egfelelő. A megfelelőség kritériumai egy költségvetéssel kapcsolatban pedig annak az ellenőrzését teszik szükségessé, hogy megfelelő mértékben és megosztásban biztosítjae a forrásokat a feladatok elvégzéséhez. A feladatok megfogalmazásakor egy változó kör nyezetre kell tekintettel lenni. Melyek azok a legfontosabb változások, képviselőtársaim, a világban és a szűkebb környezetünkben, amelyekre figyelemmel kell lennünk? Az első és legfontosabb tényező európai uniós tagságunk. A teljes integráció tizenöt évig a célok között az élen volt, most pedig már a mindennapok realitásává vált. De az is igaz, hogy az európai rendszerekbe való integrálódásunk folyamata még nem zárult le, ezért nem egy állapot fenntartásához, hanem kapcsolatrendszereink folyamatos fejleszt éséhez kell a forrásokat biztosítani, beleértve ebbe az anyagiakat is. A tagság több lehetőséget és több felelősséget is jelent egyszerre. A közösségi forrásokhoz jutás érdekében hatékonyan működő fogadó rendszereket és intézményeket kell működtetnünk. Az elért tagság a térségben további feladatokkal is jár egy felelős külpolitika számára. Kétoldalú kapcsolataink jó része már uniós tagállamokkal folyik tovább. Szomszédaink közül Szlovénia, Szlovákia és Ausztria már uniós partner, Románia és Horvátország csa tlakozásra vár, Ukrajna és SzerbiaMontenegró áll kicsit hátrébb, az integráció alacsonyabb fokán. A Kárpátmedencében a
