Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PICHLER IMRE (MDF):
2455 nagyon boldog lennék! Lehet, hogy ez is használ valamit, de ha jobb tervezéssel állna elő a minisztérium, a kormány, akkor biztos vagyok benne, hogy nem kellene itt talált pénzekről beszélni. A magam részéről a költségvetést két fő szempont szerint vizsgáltam. Nevezetesen meg kell nézni annak megalapozottságát, illetve meg kell vizsgálni a tartalmát, vagyis azt, hogy milyen gazdaságpolitika tapintható ki belőle, mennyiben segíti az ország társ adalmi és gazdasági fejlődését. Az SZDSZMSZPkormány választási programját nem a nemzetgazdaság tényleges helyzetére és várható teljesítőképességére alapozta. Még 2004 októberében, a költségvetés benyújtásának időpontjában sem veszi észre, hogy a magyar g azdaság nem egy kiegyensúlyozott gazdaság. Nem túl biztatóak a 2005. évi költségvetés tervezetének sarokszámai sem. A kormány 44,5 százalékos GDPnövekedést jelez az anyagban, de végig 4,5 százalék felettivel számol. Ekkora növekedésnek a Magyar Demokrata Fórum szerint a jelenlegi helyzetben a kiindulások és a költségvetés vállalkozásélénkítésének hiányában szerintem sincs realitása. A kormány által ígért adóreform tulajdonképpen elmaradt, holott szükséges lenne a túlzott adóterhelést jelentő, sok szempont ból korszerűtlen, bonyolult és ebből eredően mind az adóalanyok, mind az adóhatóság vonatkozásában költséges rendszer átalakítása. Itt szeretném megjegyezni, hogy a 18 és a 36 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése nem sokat old meg, hiszen nagyon sok an vannak a közalkalmazottak között olyanok, akik éppen átesnek a másfél milliós határon, és nem a 18, hanem a 36 százalékos adósávba esnek bele a másfél millió feletti résznél. A bérfejlesztések is mintha befejeződtek volna. Számtalan önkormányzat nem tud ta teljesíteni a 6 százalékos bérfejlesztést. Olyan pályázatot kiírni, mint amit az ősszel megtett a kormány, szinte nevetséges, ha arra gondolok, hogy az önkormányzat finanszírozza meg az 5 százalékot, és majd ehhez hozzátesz 1 százalékot a kormányzat. Az én választókörzetemben ezt egyetlenegy önkormányzat sem tudta megtenni, éppen ezért ott ebben az évben egyáltalán semmilyen közalkalmazotti bérfejlesztésre nem került sor. Számtalan önkormányzat görget maga előtt milliós, tízmilliós, százmilliós, sőt mill iárdos nagyságrendű hiteladósságot. A minimálbérnek a polgári kormány által követett évi emelése szinte elmaradt, mint ahogy ez négy éven keresztül az előző MSZPSZDSZes kormányzati ciklusban is történt. Meg kell említenem - bár tudom, többször hallották már , hogy a Széchenyiterv leállítása a hazai vállalkozások modernizálási lehetőségeinek a radikális csökkentését jelentette, ami szintén a hazai termelékenység növekedése ellen hat. A kormány a vállalkozást erősítő pályázatok közül is jó párat eltörölt, csak egykét pályázati lehetőséget hagyott meg, amelyek leginkább a kamattámogatások körébe tartoznak, az ennél sokkal fontosabb tőkejuttatásokat viszont nem hirdette meg. Az MDF szükségesnek tartja a nemzeti vállalkozások modernizálása érdekében az állam i tőketámogatást és természetesen az adóterhek csökkentését. Szeretnék az oktatásról is beszélni. Az oktatási ágazat költségvetése egyértelműen nem tükrözi a kormányprogram, a miniszterelnök és az ágazati miniszter 2005re vonatkozó ígéreteit. Nem tartalma zza többek között a pedagógusbérek további emelését, a pótlékok összegének rendezését, a pedagógustovábbképzés fokozott támogatását. Hangsúlyozni szeretném, hogy a pedagógusbérek befagyasztása és az adótörvények együttes hatásaként 2005ben folytatódik a korábbi béremelés értékvesztése, hiszen önök 50 százalékos béremelésről beszéltek 2002ben. Véleményem szerint az nem béremelés volt, hanem alapilletményemelés, a kettő között pedig elég nagy a különbség. A költségvetés tervezete különösen hátrá nyosan érinti az oktatási intézményeket fenntartó kistelepüléseket. Erről ma már több felszólalótól is hallottunk véleményt, többek között Lezsák Sándor képviselőtársamtól is, aki elmondta, hogy 14001500 önkormányzat kerül olyan lehetetlen helyzetbe a köv etkező időszakban, hogy egyáltalán nem tudja fenntartani majd az intézményeit. A kistelepülések jelentős része óvodát, illetve alsó tagozatot tart fenn. Ezen intézménytípusok esetében a normatív támogatás - mondhatom nyugodtan - csak szinten van, ráadásul a térségi társulásos
