Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2364 lesz a gazdasági növekedés; 3 százalék körüli a l akossági fogyasztás növekedése; 68 százalékkal nő a beruházási kedv; 1012 százalékos export- és importdinamika lesz; 4,5 százalékos lesz az infláció - és sorolhatnám. A legtöbb makrogazdasági mutató, úgy gondolom, reálisnak tűnik, legalábbis jelen pillan atban. Jó az is ebben a költségvetésben, hogy tisztán és egyértelműen először jelennek meg a költségvetésben kalkulálható és a költségvetésen kívüli európai uniós támogatási pénzek, EUtranszferek, átutalások, melyek szerint 2005ben 184 milliárd forint kö ltségvetésben megjelenő és 140 milliárd forint költségvetésen kívüli, azaz összesen 324 milliárd forintos EUforrással számolhatunk, mely összeg mellé magunknak kell másik 90 milliárdot társfinanszírozás gyanánt biztosítani, az EU felé pedig egyidejűleg 21 0 milliárd forint befizetési kötelezettségünk keletkezik. Tehát mindenképpen érezhetően pozitív a szaldó. Jó az is ebben a költségvetésben, hogy prioritásai elfogadhatóak és támogathatóak, gazdaság- és társadalompolitikai céljai pedig összhangban vannak a kormányprogrammal. Nem pusztán az állami kiadásoknak az egyszerű csökkentéséről van szó, hanem a közpénzek hatékonyabb felhasználásáról, munkahelyteremtésről, európai uniós források által támogatott fejlesztéspolitikáról, területfejlesztésről, elmaradott r égiók és hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásáról, igazságosabb és fenntarthatóbb lakástámogatási rendszerről, a rászorultsági elv érvényesítéséről. Ugyanakkor persze hiányosságai is szép számmal akadnak ennek a költségvetésnek. Én ezek közé sorol nám például, hogy túl magasan tervezettnek tűnik az áfabevétel; ez az idei évhez képest 21 százalékkal növekszik jövőre, legalábbis az elképzelés szerint, és meghaladná a 2000 milliárd forintot. De ugyanezt gondolom - persze jóval kisebb nagyságrend - az e vabevételről is, amely 38 százalékkal növekedne az elképzelés szerint az idei évihez képest. Idén már megtapasztaltuk, milyen bajt okozhat, ha nem kellően megalapozott egyegy bevételi előirányzat; jó lenne ezt jövőre elkerülni. A szokásosnál nagyobb a tar talékok elkülönítése, és ez egyrészt tervezési bizonytalanságra utal, másrészt pedig sajnálatos módon gyengíti a parlament hatókörét az állami pénzek felhasználásában. Meglepő és szokatlan, hogy bizonyos normatívák kipontozott összegként jelennek meg a köl tségvetés előttünk lévő kötetében, miáltal nehéz elképzelni, hogy ezek hatása miként van számba véve a költségvetés összesítőjében. Különösen a köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményalap esetében egy kipontozott összeg azt jelenti, hogy közel 800 e zer ember illetménye nagy tömeg, és nehéz átgondolni, hogy akkor tulajdonképpen mennyire reális az összesítőben lévő összeg. (9.10) Ugyancsak kevéssé elegáns, hogy ismét túlburjánzik a törvény saláta jellege. A költségvetés 112 oldalából, mármint 112 szöve ges oldalából 49 oldalt foglal el más törvények módosítása, bizonyos paragrafusainak megszüntetése, illetve értelmezése. 25 más törvényt érint mindez. Az is kétségtelen, hogy az autópályaépítések választott finanszírozási módszere, amiről itt az előbb Pok orni képviselő úr beszélt, ez az úgynevezett PPPfinanszírozás - tehát a magántőke közcélú bevonása , későbbi évekre ütemezi át az állam kiadásait, s hogy a magántőke közcélokra történő ilyen masszív bevonása a jelen költségvetés helyzetét könnyíti, ugyan akkor a következőket pedig terheli. Mégis az autópályaépítés esetében véleményem szerint - és én most csak erről a szektorról tennék említést - erre mindenképpen szükség van, hiszen itt 5060 éves elmaradásokat kellene behoznunk, lehetőleg minél gyorsabba n és minél jobb minőségi előállításban. Ez pedig másként nem képzelhető el, mert ha mindig csak az adott költségvetési pénzből költünk erre, akkor nemhogy nem érjük el soha az általunk áhított színvonalat, hanem egyre nagyobb lesz a lemaradásunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetésnek persze vannak nyertesei és vannak vesztesei, mindig vannak nyertes és vesztes tárcák és területek. A gazdaság és közlekedés területét lefedő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium most az én becslésem szerint úgy a j ó középmezőnybe tartozhat egy ilyenfajta osztályozás szerint. Az új kormányzati struktúra kialakítása két főbb ponton
