Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 3 (181. szám) - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2365 érinti a GKMet: visszakerültek a tárcához a külgazdasági politikai és a külgazdaság tevékenységének irányításával összefüggő feladatok, v alamint ugyanakkor elkerült a fejezettől mindaz, ami az idegenforgalommal, a turizmussal és a fogyasztóvédelmi ágazattal kapcsolatos. Ezek a főbb szerkezeti vagy szervezeti változások. Azután a megtakarítási kötelezettségek, amelyek egyébként minden tárcát érintenek, valamint az állami források helyett döntően magántőkéből történő autópályaépítés összességükben azt jelentik, hogy a GKM fejezet a tavalyi 353 milliárd forint és az ez évi 493 milliárd forintos kiadási oldalhoz képest a jövő évben 343 milliárd forinttal gazdálkodhat. A GKM három fő prioritása továbbra is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a beruházásösztönzés és a kkvk fejlesztése, kedvezményes hitelhez jutásának biztosítása marad, illetve lesz. Az előttünk lévő költségvetés - a tö bbi tárca legtöbbjéhez hasonlóan - a GKMet, illetve a GKM által lefedett intézményi és feladatkört is jelentős feladatátcsoportosításra, takarékossági és költségkímélő intézkedések bevezetésére készteti. Némely vonatkozásban természetesen felmerülhet a ké rdés, hogy mindez vajon nem lassítjae le vagy éppen nem hiúsítjae meg időlegesen bizonyos tervezett, elképzelt fejlesztések megvalósítását, és miközben józan belátással érezzük, hogy itt most sajnos a karcsúsításnak van ideje, azért optimistán arra gondo lunk, hogy mindez a terveinket nem fogja érdemlegesen, jelentősen lassítani. A GKM 2005. évi leglátványosabb fejlesztései továbbra is az autópályaépítések lesznek. A múlt év decemberében meghozott törvény a forrásfinanszírozásról csak azt mondja, hogy azo k költségvetési, magántőkebevonási és európai uniós pénzekből lehetségesek, illetve ebből kell őket biztosítani. Ez a költségvetési törvény 48 milliárd forint állami pénzt és 137 milliárd forint magántőkét irányoz elő a jövő évi autópályaépítésekre, ille tve ezen túl az M0s körgyűrű keleti szakaszára, szektorára a kohéziós alaphoz nyújtottunk be pályázatot, mintegy 96 milliárd forintos értékben, és mint tegnap hallhattuk a tárca államtitkárától, a közeli napokban várható döntés ebben a kérdésben. Vannak p ersze, akik nem tartják reálisnak a 137 milliárd forint magántőke bevonásának jövő évi megvalósíthatóságát. Kétségtelen, hogy ez utóbbi elképzelés igen ambiciózus, ugyanakkor nyilván az M5ös autópályaszerződés idén tavasszal végrehajtott igen sikeres PPPátalakítására alapoz ez az elképzelés, hiszen tudjuk, hogy ez a projekt az EBRDszakértők, tehát az Európai Fejlesztési és Beruházási Bank szakértői szerint a legnagyobb és legalaposabban kidolgozott ilyenfajta szerződés egész Közép- és KeletEurópában. N em életszerűtlen tehát az az elképzelés, hogy ez a konstrukció a többi autópályára is eredményesen alkalmazható. Sajnos egyértelműen és előreláthatóan igen kevés az az 53 milliárd forint, amit a költségvetés a vasúttársaságok személyszállítási közszolgálta tásaihoz előirányoz. Mind a tavalyi, mind az ez évi támogatáshoz képest is nominálisan is csökkent előirányzatról van szó, 57, illetve 56 milliárd után most 53 milliárd került beépítésre. A bevétellel nem fedezett, indokolt költségek egésze nem kompenzálha tó, aminek következtében a MÁV, valamint a GYSEV esetleg a szolgáltatások szűkítésére kényszerülhet, vagy pedig a finanszírozást a költségvetésen kívüli eszközökkel szükséges megoldani. Nagyon szorítottnak tűnik a közútjaink, hídjaink, alagútjaink fenntart ását, üzemeltetését szolgáló úgynevezett ÚFCE keret, amelyre ugyan 75 milliárd forintnyi összeg jut a költségvetés szerint, csakhogy az a baj, hogy ebből már 57 milliárd lekötött, determinált, azaz a jövő évi fejlesztésekre, karbantartásokra bizony elég ke vés marad. Ilyenkor érezzük megint annak a nagy hibának a következményét, ami a '98as Útalapmegszüntetés volt, amikor is a benzinárba beépítve automatikusan képződtek ezek az összegek és fordítódtak a közutak fenntartására, üzemeltetésére, most pedig min dig a költségvetési maradékelv alapján jut, amennyi jut. Idén ennyi jutott, és ennyi meghatározottság, determináltság után azt mondhatjuk, hogy bizony nagyon kevés új beruházásra, fenntartásra van lehetőség. Legalább azt kellene megengedni - és erre majd m ódosító indítvánnyal
