Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 2 (180. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
2340 nemcsak Szegeden van ez így, hanem az ország más településein is. Szeretném, h a ezt az ellentmondást sikerülne feloldani, hogy valóban betervezésre kerülte, és ha igen, akkor hány százalék a közalkalmazotti bérkiegészítésre, legyen szó itt bármilyen pótlékról, ahogy azt az adott települések elnevezték. Másrészről pedig, hogy mondja m, etikuse az a magatartás, hogy miközben a kormányzati oldalról, legyen szó országgyűlési képviselőről, miniszterről vagy polgármesterről, folyamatosan azt kommunikálják az érintett közalkalmazottak felé, hogy reálkeresetüket megőrizve bérkiegészítésben részesülnek, aközben ezt a települési önkormányzati döntéseknél leszavaztatják? Történetesen úgy szavaztatják le, hogy miközben a Fideszfrakció erre vonatkozó módosító javaslatait támogatják, pontosabban nem támogatják, hanem félreszavaznak, utána addig s zavaztatnak, amíg nem sikerül leszavazni ezeket a módosító javaslatokat. Etikusnak tartjae államtitkár úr azt, hogy miután egy módosító javaslat, amelyik például az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésére vonatkozik, többséget kap egy képviselői testületb en, utána tévedésre való hivatkozással addig szavaztatja ezt a szocialista polgármester, illetve a szocialista többség, amíg a döntés nemleges lesz? Tisztelt Képviselőtársaim! Azért voltam kénytelen ezt a kérdést itt, a parlament előtt napirend után megkér dezni, mert úgy látom, hogy ez a tendencia nemcsak Szeged városára, nemcsak Csongrád megye egyéb településeire és nemcsak Csongrád megye önkormányzatára, hanem más településekre is vonatkoztatható. Jó lenne tiszta vizet önteni a pohárba, hogy mi a helyzet ezzel a bérkiegészítéssel. Mennyi lett betervezve az önkormányzatok költségvetésébe? Jó lenne azt világossá tenni, hogy ha ez valóban betervezésre került, akkor az önkormányzatok ezt szabadon felhasználhatjáke, azaz más célra is elkölthetike, vagy kötele sek egyébként a közalkalmazottak bérkiegészítését ebből finanszírozni. Továbbá azt is szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, ha erről van információja, hogy arra az 1 százalékos bérkiegészítésre, amire az önkormányzatok pályázhattak, eddig szám szerint h ány pályázat érkezett be, és ezzel mi a helyzet. Mert tudomásom szerint ezt nagyon kevés önkormányzat vette igénybe. Mi ennek az oka? Miért nem pályáztak az önkormányzatok? Történetesen Szegeden ezt a szocialista önkormányzat elmulasztotta, holott Lamperth Mónika belügyminiszter asszony 2003 tavaszán azt ígérte, hogy különös figyelemmel kíséri a szegedi önkormányzat tevékenységét, és ha bajban van az önkormányzat, akkor próbál minden segítséget megadni számukra. Ezekre a kérdésekre tehá t, amennyiben tud államtitkár úr felvilágosítást adni, szeretnék választ kérni. Köszönöm a szót. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. A kormány nevében Katona Tamás államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitká r : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ön két különböző dolgot említ. Az egyik az, hogy milyen eljárásjogi kérdések aktuálisak az önkormányzatoknál a bérkiegészítés kapcsán, a másik kérdés, és azt hiszem, ez a dönt ő, hogy hogyan alakul a közalkalmazottak keresete 2004ben. Nekem meggyőződésem, hogy ez az utóbbi a lényegi kérdés. A kormány ugyanis azt vállalta - ez volt a megállapodás egyébként többek között a közalkalmazotti érdekvédelmi szervezetekkel , hogy miutá n 2002ben és 2003ban igen jelentős reálkeresetnövekedés volt az egész közszférában, nyugodtan lehet azt is mondani, hogy példátlanul magas keresetnövekedés következett be 2002 szeptemberétől, figyelembe véve az áthúzódó hatást is, 20022003ban, tehát n agyon jelentősen emelkedtek a nominálkeresetek és ezáltal a reálkeresetek, ezért tehát azt vállalta a kormány, hogy ebben az évben szinten tartja a kereseteket, a keresetek vásárlóértékét, amihez arra van szükség, hogy 6 százalékkal emelkedjenek a bruttó b érek.
