Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. szeptember 13 (163. szám) - Országos népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
223 A Fidesz a kisebbségi kérdés megoldását , a többi európai uniós országhoz hasonlóan, az autonómia biztosításában látja, mert a végső cél nem lehet más, mint az, hogy a szomszédos államokban élő magyarság a szülőhelyén biztonságban élhessen és gyarapodhasson, akár magyar állampolgárként is. Kérem önöket, a szavazás után fontolják meg a Fidesz négypárti bizottságra vonatkozó javaslatát. Köszönöm a figyelmüket, megtisztelő volt. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót He rényi Károlynak, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőjének. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum egykori elnöke, a Magyar Köztársaság első miniszterelnöke volt az, aki 1990ben azt mondta, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, és a magyar demokraták ezt a mai napig így gondolják. Emlékezhetnek arra, hogy akkoriban milyen reakciók érték ezt a bejelentést, és hog yan határolódtak el ettől politikai pártok, sőt parlamenti pártok. A kettős állampolgárság kérdése végigkíséri az elmúlt 15 esztendőnket, a rendszerváltás óta elmúlt 15 esztendőt. A Magyar Demokrata Fórum ennek az évnek az elején, elemezve a kedvezménytörv ény pozitív hatásait, arra az elhatározásra jutott, hogy az állampolgárságról szóló 1993. esztendei törvényt módosítja; az egyszerűsített honosítási eljárás fogalmát bevezetve igyekszik megteremteni annak a lehetőségét, hogy a határokon túl élő magyarok ma gyar állampolgárságot szerezhessenek. Ez egy nagyon csekély mértékű, de nagy hatású módosítás volt, és néhány olyan elemet tartalmazott, amelyet a bírálói is elismerően méltattak, és azt mondták, hogy ez a törvénymódosító javaslat szakmailag kitűnően kidol gozott. Az egyik lényeges új elem volt ebben a módosításban, hogy nem kötelezi és nem várja el az állampolgárságért folyamodótól, hogy szülőhelyét elhagyva, minimum egy esztendeig Magyarországon állandó lakással rendelkezzék. (18.10) Továbbá nem várta el a z állampolgárságért folyamodótól, hogy Magyarországon olyan feltételeket teremtsen, amely megélhetését biztosítja. Magyarán mondva: nincs költségvetési kapcsolathoz kötve az állampolgárságért való folyamodás. Ennek a két feltételnek a következményei, azt h iszem, rendkívül pozitívak. Az, hogy nincs a helyben lakás előírva, azt jelenti, hogy nincs az a kényszerítő erő, ami a határon túl élő magyart szülőföldje elhagyására kényszeríti, a magyar állampolgárság megszerzését ahhoz köti, hogy a szülőföldjét tartós an hagyja el, és Magyarországon életvitelszerű létformát folytasson. A másik módosító javaslat lényege pedig az, hogy a kritikai vádakkal és főleg a baloldali kritikai vádakkal szemben az állampolgárság elnyerése semmiféle költségvetési kötelezettséget a m agyar állam költségvetésére nem ró és nem tartalmaz. Az első egyébként azt is jelenti, hogy a másik félelem, ami baloldali képviselőtársainkat riogatta, hogy a választójoggal rendelkező kettős állampolgárok esetleg a választást a jobboldal javára billentik el, nem igaz, hiszen nem alanyi jog, legalábbis nem állampolgárságból adódó alanyi jog a választójog, ehhez választói névjegyzékbe kell kerülni, ami azt jelenti, hogy állandó magyarországi lakhellyel kell rendelkezni, és mi ezt nem akartuk. Kísérletünk az első fordulóban kudarcba fulladt, hiszen a szakmai elismerések ellenére a bizottság nem támogatta a tárgysorozatbavételt, majd a parlament plenáris ülése szavazta le a tárgysorozatbavétel lehetőségét, illetve elütött minket a tárgysorozatbavétel lehető ségétől. Második alkalommal a nyár folyamán ismételtük meg beadványunkat, hasonló tartalommal, hasonló feltételekkel és hasonló céllal. Tettük ezt azért, mert a Magyar Országgyűlés feladata, hogy a kettős állampolgárság vagy az egyszerűsített honosítási el járás törvényi feltételeit megteremtse. Ezt megteremtheti saját, jól felfogott érdekéből és tisztességes nemzeti szándékából. De megteheti úgy